2018. december 18., kedd Auguszta napja

 

Archívum

 

Törvénymódosításokkal indul az új tanév

Az új Országgyűlés egyéni képviselői indítványok eredményeként több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek érintik az oktatás világát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a változtatások ne tükröznék az új kabinet álláspontját (az előterjesztők között ott találhatjuk Hoffmann Rózsát, Soltész Miklóst, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárait és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is), a parlament megalakulása és a kormányalakítás közötti időeltolódás volt az oka a javaslatok többségénél az ilyen formában történő beterjesztésének.

A törvénymódosítások nem jelentenek átfogó, koncepcionális változást, s túlzás lenne azt állítani is, hogy egyértelműen kijelölik az oktatáspolitika új irányait. Leginkább akkor járunk közel az igazsághoz, ha úgy értékeljük őket, mint néhány, a választások előtt megfogalmazott – jelentős költségvetési fedezetet nem igénylő – ígéret teljesítését. Mindez természetesen a jelen időre vonatkozik, hiszen például a közoktatási intézmények egyházi fenntartónak való átadását szabályozó passzusok vagy az emelt szintű érettségi kötelező előírása a későbbiekben jelentős forrásigénnyel bír majd.

Évismétlés, szöveges értékelés, nem szakrendszerű oktatás
Gesztusértékűnek tekinthetők azok a változások, amelyek az évfolyamismétlést, a szöveges értékelést és a nem szakrendszerű oktatás szabályozását érintik. Az elfogadott módosítás értelmében az idei tanévtől ismét lesz lehetőség arra, hogy a második évfolyamtól kezdődően a nevelőtestület szülői beleegyezés nélkül utasítsa évfolyamismétlésre a diákot. Lényegében tehát a szülői vétó került ki a törvényi szabályozásból, ami támogatható, más kérdés, hogy a gyakorlat azt mutatta, hogy e jog megléte sem befolyásolta érdemben az intézményi döntéseket, amelyeket túlnyomó részben a pedagógusok és a szülők együttműködve hoztak meg. Változatlan ugyanakkor az a szabály, hogy a tanuló az első évfolyamon továbbra is csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
A törvénymódosítás lazította a tanulók értékelésére vonatkozó előírásokat is. Eszerint az első és a második évfolyamon félévkor továbbra is szövegesen kell értékelni a tanulók teljesítményét, arról azonban, hogy a továbbiakban – a negyedik év félévéig – miként értékelnek, az intézmények dönthetnek. A szabályozás lehetővé teszi a szöveges értékelés további alkalmazását éppúgy, mint az osztályzásos módszert vagy a két eszköz együttes használatát. Az elfogadott, az eredeti javaslattól eltérő, annál megengedőbb változtatás javára írható, hogy több érdeket is figyelembe vesz: nem korlátozza azokat az intézményeket, ahol megteremtették a szöveges értékelés kultúráját, s mindenki megelégedésére használják ezt az eszközt, ugyanakkor kezeli azt a helyzetet is, ahol a szöveges értékelés alkalmazása csak formális volt, így a szülők tájékozódása valóban nehézségekbe ütközhetett. A két értékelési mód együttes alkalmazása ráadásul azoknak a szülőknek is képes választ adni, akik a „Jó, de akkor ez hányas?” és azoknak is, akik a „Miért négyes?” kérdésre keresnek választ. Szakértők szerint ugyanakkor gond lehet az átmenettel, hiszen a pedagógiai programok átalakítására a törvény az év végéig ad lehetőséget (ráadásul ezeket még a fenntartóknak is jóvá kell hagyniuk), így lehetséges, hogy tanév közben térnek majd át intézmények egyik értékelési módról egy másikra. Szerencsésebb lett volna éppen ezért a felmenő rendszerű vagy az egy évvel elcsúsztatva történő bevezetés.
A harmadik fontos elem a nem szakrendszerű oktatás szabályozása. Az 1–4. évfolyamon továbbra is nem szakrendszerű oktatás folyik, az 5–6. évfolyamon azonban ennek alkalmazása választhatóvá válik. A korábbi szabályozás szerint az iskolák a jogszabály által meghatározott arányban (25–50%) voltak kötelesek megszervezni az oktatást ebben a formában is, a jövőben ezeken az évfolyamokon nem szakrendszerű oktatás a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások maximum 50%-ában folyhat – az iskola döntése alapján. A pedagógiai program módosításához ebben az esetben szükség van közoktatási szakértő véleményére és a felmenő rendszerben történő bevezetésre vonatkozó szabályok is érvényesek. Vagyis csak azok az intézmények – s azok is csak felmenő rendszerben – élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyek még a 2010. szeptember 1-jén kezdődő tanév elindulása előtt módosítani tudták a pedagógiai programjukat, s azt fenntartójuk is jóváhagyta.

Kötelező lesz az emelt szintű érettségi
Az előbbieknél szakmailag meghatározóbb az a változtatás, amely az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályait módosítja. A javaslat célja az volt, hogy növekedjen az emelt szintű érettségi súlya, presztízse, legyen igazságosabb a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők teljesítményének elbírálása. A módosítás eredményeként nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány határozza majd meg, hogy a felvételhez a jelentkezőknek az érettségi vizsga mely vizsgatárgyából vagy vizsgatárgyaiból kell emelt szintű vizsgát tenniük. Az új szabályokat először a 2013/2014. évi felsőoktatási felvételi eljárás során kell alkalmazni, a kormánynak pedig 2010. október 30-ig kell rendeletben meghatároznia azt, hogy 2013-ban melyik felsőoktatási alapképzéshez, illetve egységes osztatlan képzésre történő felvételhez mely vizsgatárgyból, illetve vizsgatárgyakból kell majd emelt szintű érettségit teljesítenie a felvételizőnek.

Könnyebbé válik az intézményfenntartás átadása
Az Országgyűlés módosította a közoktatási törvény azon szabályait is, amelyek azokat a helyi önkormányzatokat érintik, amelyek a fenntartásukban működtetett nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy számára adták vagy adják át. A már évek óta érvényben lévő szabályok szerint, amennyiben egy helyi önkormányzat egyházi jogi személy fenntartásába kívánja átadni a nevelési-oktatási intézményét – és az intézmény épülete, az ingatlan nem tartozik a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvény hatálya alá –, közoktatási megállapodást kell kötnie vele. A törvénymódosítás lényege, hogy az egyházi fenntartó az intézmény átvételét követően (a korábbi három-, illetve ötéves határidő helyett) azonnal kérelmezheti az Oktatási Hivatalnál, hogy egyoldalú nyilatkozatot tehessen, amivel a helyi önkormányzat mentesül az egyházi kiegészítő hozzájárulás megtérítési kötelezettsége alól. Ez komoly könnyítés, hiszen az önkormányzatokat a korábbi szabályozás szinte lehetetlen helyzetbe hozta: elveszítették intézményüket, ugyanakkor még évekig fizethették ugyanazt az összeget, amit korábban, s ami miatt a fenntartás átadása mellett döntöttek. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy – összhangban a valódi kormányzati szándékkal – inkább bezárták óvodáikat, iskoláikat.
Az új szabály 2010. június 29-től visszamenőleges hatállyal lépett érvénybe, tehát már azokra az önkormányzatokra és egyházi jogi személyekre is érvényes, amelyek idén vagy az elmúlt években adták át, illetve vették át a nevelési-oktatási intézményt. A visszamenőleges hatály nem vonatkozik ugyanakkor a helyi önkormányzatok által 2010. január 1. napjáig megfizetett, illetve az eddig az időpontig a helyi önkormányzatoktól beszedett kiegészítő hozzájárulás összegére, ez ugyanis nem követelhető vissza. (A módosítás csak azokat az egyházakat érinti, amelyek a kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötöttek, így a Magyar Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Budapesti Zsidó Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a HIT Gyülekezetét, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget és a Magyarországi Baptista Egyházat.)

Egyszerűsödő egyeztetések az önkormányzatoknál
A törvénymódosítás értelmében egyes fenntartói döntések esetében előírt véleményezési eljárásokat bizonyos feltételek fennállása esetében úgy is lebonyolíthatja a fenntartó, hogy nem közvetlenül, hanem az intézményvezető útján tesz eleget a véleményeztetési kötelezettségnek. Ezzel a lehetőséggel csak a három vagy annál több közoktatási intézményt fenntartó önkormányzatok élhetnek, és a lényege abban áll, hogy az érintettek véleményét a közoktatási intézmény vezetője kéri be, majd küldi meg azokat a fenntartónak. Hangsúlyozni kell, hogy ez csupán lehetőség, azaz az önkormányzat (társulás) továbbra is lefolytathatja a véleményezési eljárást a „klasszikus” módon, azaz az érintett közösségek és szervezetek közvetlen megkeresése útján.
Ugyancsak nagyon fontos, hogy egyes fenntartói döntések esetében nem alkalmazható az egyszerűsítés. Idetartozik a nevelési-oktatási intézmény átalakítása, megszüntetése és – értelemszerűen – az intézmény vezetőjének megbízása, megbízásának visszavonása. Az egyszerűsített véleményezési eljárás tehát a következő fenntartói döntéseket megelőzően alkalmazható: olyan átszervezés, amely nem minősül a nevelési-oktatási intézmény átalakításának, a közoktatási intézmény feladatának megváltoztatása, nevének megállapítása. A törvénymódosítás az intézmény költségvetésének meghatározására és módosítására vonatkozó fenntartói döntést is kiveszi abból a körből, amely meghozatala előtt véleményezési eljárást kell lefolytatni.
A módosítás másik eleme, hogy későbbre tolódnak az intézményátszervezésre, -megszüntetésre vonatkozó fenntartói döntéshozatali határidők. Május 15-e helyett a jövőben legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban. Az előbbi körbe nem tartozó, ún. „egyéb átszervezési” döntéseket július utolsó munkanapjáig lehet meghozni (idetartozhat például az intézmény székhelyének, telephelyének megváltozása vagy az intézménybe maximálisan felvehető gyermekek, tanulók létszáma). További kivételt jelent a fenntartói jog átadásának egy speciális esete, amikor a fenntartói jog átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, amelynek az önkormányzat tagja; ebben az esetben az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje szintén július utolsó munkanapja.

Módosult az Óvodai nevelés országos alapprogramja
A 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelettel módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Alapprogram) a szakmai és társadalmi egyeztetések lezárása utáni tárcaközi egyeztetés eredményeként két olyan elem kiegészítésével lépett hatályba, amely kiegészítések a hatálybalépést követően szakmai kételyeket, társadalmi ellenérzéseket váltottak ki.
A 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelettel megvalósított módosítás ezen két eleme vitatható irányba befolyásolhatta volna a gyermekek erkölcsi, szellemi fejlődését, ezért a szakmai és társadalmi ellenérzéseket kiváltott módosítások vonatkozásában szükségessé vált a vonatkozó szövegrész korrekciója.
A módosítás egyik utalása a nemi sztereotípiák erősödésére hivatkozva előírta, hogy az óvodai nevelés „tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását”.
A második utalás a migráns gyermekek esetében „interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét” kívánta meg az óvodáktól és óvodapedagógusoktól, ami valójában nyelvi, szakmai szempontból is megvalósíthatatlan, és szintén vitatható követelményeket állít mind az óvodapedagógusok, mind az intézmények elé.
Tekintettel arra, hogy mindkét igény az Európai Unió elvárásaihoz kapcsolódik, és önmagukban is fontos felelősségre hívják fel a figyelmet, a Magyar Közlöny 125. számában megjelent 221/2010. (VII. 30.) Korm. rendelettel módosított Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Óvodai rendelet) Melléklet II. Gyermekkép, Óvodakép cím Gyermekkép alcím 2. pontja helyébe a következő rendelkezés került:
„2. Az Alapprogram gyermekkép megrajzolásában az eltérő pedagógiai és pszichológiai irányzatok közös vonásait veszi alapul. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben.”
Az Óvodai rendelet Melléklet II. Gyermekkép, Óvodakép cím Óvodakép alcím 6. pontja helyébe az alábbi előírás lépett:
„6. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét.”

Iskolai emléknap a Nemzeti Összetartozás Napján
Várhatóan az első őszi ülésnapok egyikén fogadja majd el az Országgyűlés Pokorni Zoltán kezdeményezését, amely az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közötti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről szól. Az országgyűlési határozat alapján az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése érdekében készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a Nemzeti Összetartozás Napján, amely emléknap a trianoni döntésről szóló iskolai megemlékezések mellett a Kárpát-medencei magyar testvériskolai és diákközösségi kapcsolatok elmélyítését szorgalmazza.
Emellett a javaslat szerint át kell tekinteni a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulások tapasztalatait, és javaslatot kell megfogalmazni a program kiterjesztésére 2013-ig pályázati formában, majd azt követően normatív módon, abból a célból, hogy valamennyi közoktatásban tanuló fiatal tanulmányai alatt legalább egyszer, a magyar állam támogatásával eljusson külhoni magyarlakta területekre.
Az előterjesztők szerint az oktatás területén Magyarországnak távolról sem sikerült kiaknáznia azt a sajátságos helyzetét, hogy a magyar nyelvű oktatás állam által fenntartott és elismert intézményrendszerei Magyarországon kívül, kisebb nagyobb kiépítettségben és hiányosságokkal bár, de a szomszédos országok többségében is jelen vannak. Az Apáczai Közalapítvány 2009-ben magyarországi és határon túli magyar tannyelvű szakképző intézmények körében végzett kutatásának tapasztalatai szerint a határon túli magyar tannyelvű intézményekkel megvalósított mobilitási programok rendkívül ritkák, annak ellenére, hogy ismerős kulturális és nyelvi közeget tudnának biztosítani a nyelvtudással nem rendelkezők számára is.
Úgy vélik, a külhoni magyarság ügyét be kell vinni a tanintézmények falai közé, amelynek egyik módja, hogy bővítik az iskolai emléknapok számát, s az aradi vértanúk, a kommunizmus és a holokauszt áldozatainak emléknapja mellé beiktatják a június 4-i, a nemzeti összetartozásról szóló emléknapot is. Az iskolai megemlékezés hozzájárulhat a trianoni trauma megértéséhez, a testvériskolák és diákközösségek erre a napra időzített találkozója, valamint a szórványmagyarságért végzett iskolai cselekvések (önkéntes munkák, adománygyűjtések, kiállítások stb.) pedig a valóság nyelvére fordítják le és teszik átélhetővé azt a történelmi tényt, hogy a magyar nemzet és állam határai nem esnek egybe.
Az emléknap mellett a határon túl élő magyarsággal szorosabb, élő kapcsolat kialakítása is szükséges. Ehhez minden egyes gyerek számára átélt tapasztalattá, élménnyé kell tenni a határon túli közösségekkel való találkozást. Az elmúlt években a magyarlakta területekre irányuló iskolai tanulmányutak tekintetében számos kezdeményezés történt, önkormányzatoktól, tanintézményektől kezdve a kérdést kifejezetten felvállaló, a Határtalanul!-nak elnevezett programot meghirdető Apáczai Közalapítványig. A javaslat indoklása szerint a szomszédos országokba irányuló tanulmányút egyszerűbb esetben egy tematikus, egyetlen témára felfűzött, elsősorban ismeretbővítő célú határon túli körutazás. A tanulmányi kirándulás egy rövidebb-hosszabb külhoni táborozás is lehet, ahol a magyarországiak találkoznak a helyi magyar iskolásokkal, és közös programokon, képzéseken, akár iskolai gyakorlaton (pl. a szakképzésben) vesznek részt. A program magasabb szintjén a kiutazó fiatalok egy határon túli magyar közösségben, illetve közösségnek végeznek – akár többször is visszatérve – önkéntes munkát. A határon túlra irányuló tanulmányutak mellett támogatandó, hogy a határon túliak is megismerjék és felfedezzék Magyarországot, hogy a testvériskolai kapcsolatok ne csak egyirányúak legyenek.

 

(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2009. Minden jog fenntartva.