2018. december 13., csütörtök Luca, Otília napja

 

Archívum

 

Erkölcstanról gyermekszinten – Interaktív erkölcstanórát tartottak

A megújult köznevelési rendszer részeként szeptember elsejétől majdnem minden második 1. és 5. osztályos diák tanul majd erkölcstant. Az új Nemzeti Alaptantervben meghatározott elemekre épülő tantárgy az embert és az emberi kapcsolatokat helyezi a középpontba. A diákok játékos formában szerezhetnek tapasztalatokat többek között a jó és a rossz, a szép és a csúnya viszonylagosságáról, valamint a helyes és a helytelen magatartási formák értelméről. A tanóra célja, hogy folyamatos gondolkodásra serkentse a tanulókat, elősegítse önmaguk megismerését, fejlessze önkifejező képességüket, valamint észrevétlenül tanulják meg a társadalomba való beilleszkedés és a közösségi élet alapjait. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervezésében egy interaktív mintaóra keretében mutatták be, mit és hogyan tanulnak majd a diákok az új tantárgynak köszönhetően.

Felmenő rendszerben, heti egy órában tanulnak majd a diákok szeptembertől erkölcstant vagy hit- és erkölcstant. Előbbit a diákok 48, utóbbit 52 százalékuk írhatja majd be az órarendjébe. A legtöbb kiadó készített tankönyvet és tanári kézikönyvet is az erkölcstanórához, ami könnyebbséget jelent a pedagógusok számára az órai munka szempontjából. A tankönyvek a kerettantervek öt nagy témakörét dolgozzák fel: „Az én világom”; „Társaim – ők és én”; „Közvetlen közösségeim – A család és a gyerek”; „Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösségek”; „A környező világ”. Arról pedig, hogy mi zajlik majd a tantermek falai között, június 6-án egy interaktív tanórán bepillantást nyerhettek az érdeklődők.
„A játékot például a szabadságérzet élménye teszi teljessé. Ugyanakkor felmerül a kérdés: mit értsünk ez alatt? Szabad vagyok? Azt csinálhatok játék közben, amit akarok? Csakhogy ott vannak a szabályok, amelyek korlátot szabnak a vágyaknak. Szabályok nélkül viszont nem élvezhető a játék. A kör bezárult?! Létezik-e egyáltalán szabadság?” – feszegette a kérdést az interaktív tanórán Hajduné Tölgyesi Lívia etikapedagógus. Egy másik erkölcsi téma megközelítésére Az erdei manó című mese feldolgozása adott lehetőséget. A jó és a rossz sztereotípiájából kiindulva jutott el odáig, hogy a látszatra és mások véleményére nem lehet alapozni: a gonoszként ismert és morcosan viselkedő boszorkány – „ember” – is lehet jó: az életkörülmények, a kapcsolatok-kötődések egészen különös reakciókat válthatnak ki bárkiből. A mesefeldolgozás erkölcstani megközelítésben érdekes eltéréseket mutatott a megszokott olvasásórai munkától. A pedagógus kihangsúlyozta, hogy szerinte az erkölcstan megjelölés kiváltható és kedvesebbé tehető a gyermekek számára, amennyiben játékos beszélgetős óraként vezetjük fel számukra.
Hajduné Tölgyesi Lívia etika-, ember és társadalomismeret szakon végzett és már korábban is oktatott etikát és gyermekfilozófiát 6-tól egészen 18 éves korosztályig. Tapasztalatai alapján azt mondja, hogy az órai feladatvégzések különféle módon változatossá és érdekessé tehetőek. Ilyen lehet például a drámapedagógiai módszer alkalmazása, a különféle ismert és ismeretlen közösségi gyermekjátékok felhasználása, mesék-, versek beszélgetésen alapuló feldolgozása. Hasznos módszertani lehetőség a gyermekfilozófia alkalmazása, amely kérdéseket generál és gondolkodásra serkent, miáltal felkelti az igényt a gyermekekben a kritikai gondolkodásra. Az erkölcstanóra keretein belül találkozhatnak a környezetüket és az életüket befolyásoló örömök és problémák különféle megjelenési formáival; a változatos órai tevékenység alatt játékos formában szerzik meg tapasztalataikat a jó-rossz, szép-csúnya viszonylagosságáról és a helyes-helytelen magatartási formák értelméről. Az önmegértés az identitástudat fejlődését segíti nagymértékben elő, míg az önmagát is tisztelni tudó személyiség kialakítása elősegíti számára a beilleszkedést és a közösségi értékek elfogadását. A gyermekek az erkölcstanórai találkozások alkalmával észrevétlenül tanulják meg a társadalomba való beilleszkedés és a közösségi élet alapjait.
Dr. Bodó Márton, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa a mintaóra kapcsán elmondta: „Az új Nemzeti Alaptanterv, közte az erkölcstanóra bevezetése lehetővé teszi, hogy a diákok szociális és kulturális helyzettől függetlenül megszerezhessék azt a tudást, aminek segítségével megtalálják helyüket a családban és a társadalomban és a munka világában. A tantárgy az embert és az emberi kapcsolatokat helyezi a középpontba, így a diákok megismerhetik önmagukat és környezetüket, de még a későbbi munkavállaláshoz szükséges hasznos ismeretekre is szert tehetnek.”
A tantárgy szerkezete spirális, vagyis a nagyobb témakörök kétévente ismétlődnek a korosztályos szinteknek megfelelően. Hatékonysága és hasznossága a rendszerességen és a rendszerezettségen alapul, egyéb tantárgyakba is integrálható, fejlesztve a gyermekek gondolkodásmódját és önkifejező képességét.

 

(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2009. Minden jog fenntartva.