Gyes helyett bölcsőde?
Megkérdőjelezhető, hogy szólnak-e gazdasági vagy pedagógiai érvek a két-három éves gyermekek kényszerű bölcsődéztetése, óvodáztatása mellett. A kormány megszorító intézkedései miatt mégsem lesz más választása a kisgyermekes családok többségének. A gyes idejének lerövidítése miatt tömegesen lenne szükség a férőhelyek bővítésére, az ehhez szükséges pénznek azonban csupán a töredéke áll rendelkezésre. A felkínált ötletek éppen a leginkább rászoruló, kistelepülésen élő hátrányos helyzetű gyerekek számára nem jelentenek jó szakmai megoldást. Ha pedig a költségeket nézzük, akár 50-100 milliárd forint többletkiadást is jelenthet a döntés a költségvetés és az önkormányzatok számára, ha csak nem akarják a kiadásokat a családokra terhelni.
A kormány igyekszik bővíteni a 2-3 éves kisgyermekek napközbeni elhelyezésének lehetőségeit, olvasható a hírek között, ám ennek tervezett jogszabályi és finanszírozási háttere egyelőre nem ismert. Az elhatározás indokolt, miután jogszabályi módosításokkal lényegében arra kényszerítik a családokat, hogy gyermeküket már ilyen kis korban bölcsődébe, óvodába adják. Az ígéretek szerint a kormány 12 Mrd Ft-ot szánna férőhelybővítésre és közel 10 Mrd Ft-ot a családi napközik létrehozásának támogatására, a baj az, hogy az ebből a forrásból megvalósítható kapacitásbővítés alig negyede-ötöde a szükségesnek. Maradnak a magánfenntartású óvodák, bölcsődék, családi napközik, ahol akár 50 000-70 000 Ft-ot is elkérnek egy-egy gyerek ellátásáért, s ehhez járul még az étkezés költsége. S hogy a helyzet még ellentmondásosabb legyen, ezen intézmények fenntartását az állam ugyanannyival támogatja, mint az önkormányzati intézményeket.
Az egyik elképzelés szerint az integrált óvoda-bölcsőde létrehozása azokon a településeken történne meg, ahol a helyi óvodában van szabad hely, és így a bölcsődés korú gyerekek elhelyezése megoldható. Az ehhez szükséges jogszabály-módosítás már korábban megtörtént, problémát jelent ugyanakkor, hogy az intézmények hosszú ideje túlzsúfoltak, így - miközben a következő tanévtől már nem csupán a hátrányos helyzetű, hanem valamennyi hároméves kort betöltött gyerek elhelyezéséről köteles gondoskodni az önkormányzat, amennyiben ezt a szülők kérik - sok esetben még 4-5 éves gyerekeket sem tudnak felvenni az óvodák. Hely tehát nincs az óvodásoknak sem, és a férőhelyek drasztikus, több tízezres növelése nélkül nem lesz a bölcsődéseknek sem. Másfelől gond az is, hogy az integrált intézmények szakmai háttere is bizonytalan, szabályozatlan, amit nehezít az is, hogy a bölcsődei ellátás jelenlegi formájában nem is oktatási, hanem szociális tevékenység.
Vitatható a döntés gazdasági megfontoltsága is. Úgy tűnik, a családok kényszerítése arra, hogy gyermeküket már kétéves koruk után bölcsődébe, óvodába adják, nemhogy megtakarítást nem eredményez, de többszörösébe kerül, mint a gyes változatlan formában történő fenntartása. A támogatás két évre történő lerövidítésével 324 000 Ft-ot megspórol ugyan az állam, ám eközben egy bölcsődei férőhely egyévi fenntartása jóval több mint egymillió forintba kerül (ebből az állami normatíva 540 150 Ft), míg egy óvodai férőhely esetében ez az összeg kb. 165 000-200 000 Ft. És akkor még nem számoltunk a férőhelybővítés költségeivel. Nem számoltunk azzal sem, hogy a szülők elhelyezkedése nem csupán a gazdasági helyzet miatt tűnik kilátástalannak (munkahelyek tízezrei szűntek meg az elmúlt időszakban), hanem azért is, mert a kisebb településeken már hosszú évek óta súlyos probléma a munkahelyek hiánya. Márpedig ez azt jelenti, hogy a szülők számára munkanélküli-segélyt kell biztosítani, amely szintén a költségvetést terheli majd.
De nem lesznek sokkal kedvezőbb helyzetben azok a családok sem, ahol a szülőknek sikerül munkát találniuk. Mivel az önkormányzati, esetleg egyházi fenntartású férőhelyek száma messze elmarad a szükségestől, ezért sok munkát vállaló szülő számára a változás azt jelenti, hogy jó eséllyel fizetésének jelentős részét, ha részmunkaidőben tud állást vállalni, akkor pedig akár teljes egészét kell majd gyermeke, gyermekei bölcsődei, óvodai ellátásra fordítania.
Mindeközben - s főként a szegényebb régiókban és a kistelepüléseken - ez az esetek jelentős részében kényszermegoldást jelent. A gyermekek napközbeni ellátása ugyan megoldott lesz, ám szakszerű fejlesztésük nem. A bizonytalan szakmai hátterű magánintézmények, a családi napközik többsége nem képes biztosítani ezt, ami azért súlyos gond, mert éppen ezeken a területeken lenne szükség a rossz szociális, kulturális, gazdasági hátterű családokból érkező gyerekek intenzív fejlesztésére. További szakmai aggály, hogy a 2-3 éves kor meghatározó a gyermek érzelmi, értelmi fejlődése szempontjából, hogy mást ne említsünk, a beszédfejlődés fontos időszaka ez. Szakértők szerint ekkor is jó, ha közösségben is van a gyerek, ám a szükségből bölcsődébe íratása, az anyától távol töltött 8-10 óra semmiképpen nem kívánatos.
Az ellenzéki pártok elutasították a javaslatot. A gyes idejének megkurtítása és a gyerekek bölcsődébe kényszerítése helyett inkább az óvodáztatás feltételein - férőhelybővítés, fejlesztő pedagógusok alkalmazása, a normatív támogatás emelése stb. - kellene javítani. A rendelkezésre álló forrásokat ide kellene csoportosítani, ami nem jelenti azt, hogy ne volna sürgető a bölcsődei kapacitás bővítése sem, különösen a 10 000 lakosnál kisebb településeken és nagyvárosok agglomerációjában.
(fl)
