Gloviczki Zoltán szerint az új törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a nevelés került középpontba

Az iskolarendszer várható megújulásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit december 20-án dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, miután a Magyar Országgyűlés 252 igen (és 62 nem) szavazattal elfogadta a Nemzeti köznevelési törvényt.

 

Nincs felkészülve az ország a köznevelési törvénnyel járó radikális változásokra – véli Halász Gábor oktatáskutató, aki legfeljebb néhány éves életet jósol a nemzetközi trendeknek ellentmondó, decemberben megszavazott közoktatási rendszernek. Az ELTE egyetemi tanára ugyanakkor nem tartja tragédiának sem a tankötelezettség felső korhatárának leszállítását, sem a központosított tantervet.

- Meg lehetett volna állapodni a pedagógusokkal – Pokorni Zoltán óvatos lenne a kategórikus szabályokkal (interjú)
- A pedagógus-életpályamodellről
- Az Országos Képesítési Keretrendszer hazai alakulása
- Az oktatás fejlődésének XXI. századi globális trendjei – Nemzetközi áttekintés a felsőoktatás és a munkaerőpiac kapcsolatáról
- Elfelejtett iskolák: Tótszentgyörgy
- A konfliktuskezelés művészete: asszertivitás
- Szociografikus író az egyetemesség sorskérdéseiről: Závada Pál
- A csend hangja – Beszélgetés Ferencz Éva előadóművésszel
- Az ember tragédiája – Elkészült Jankovics Marcell filmje, a mű animációs feldolgozása
- Pedagógusok a filmvásznon: A csodatevő (The Miracle Worker, 1962)
- Édes Álom – Tari Márta iparművész mézeskalács-plasztikái immár a tizenötödik kalendáriumon is gyönyörködtetnek
- Székelytompa: az új lelkészlakással új könyvtár is nyílt

A borítóra kattintva elolvashatja a teljes újságot pdf formátumban!

 

Elfogadta a köznevelésről szóló törvény tervezetét a kormány és benyújtotta a parlamentnek. Előző lapszámunkban részletesen foglalkoztunk a törvénytervezet legfontosabb változást jelentő elemével, a fenntartói rendszer átalakításával, illetve a javaslat költségvetési hátterével, most pedig a javaslat néhány éles szakmai vitát kiváltó elemét igyekszünk körbejárni.

- Végjáték – célegyenesben a köznevelési törvény II.
- „Econventio Teszt”: képet kaptunk a középiskolások pénzügyi ismereteiről
- Vállalatok a hazai felsőoktatásért
- Olvasásfejlesztés, olvasásnépszerűsítés a könyvtárban
- Az Észak-zalai TISZK a versenyképes szakképzésért
- Lelki élősködőink – a parazita érzelmek
- Környezet- és egészségtudatos életmód az óvodában
- Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig
- Sulitéka: Nick Hornby szenvedélyeiről
- A szív hangja – Beszélgetés Szvorák Katalinnal
- Pedagógusok a filmvásznon: Szent Mary harangjai
- I. Kárpátaljai Felső-Tisza-Vidéki Magyarok Találkozója
- Zumba – a táncos torna

A borítóra kattintva elolvashatja a teljes újságot pdf formátumban!

 

Államosítás szervezési, finanszírozási és politikai kérdőjelekkel

A végjátékhoz közelít a közoktatásról (újabb nevén köznevelésről) szóló törvény módosítása. Az ígéretekkel ellentétben – a jelenlegi ismert tervezet szerint – nem lesz keretjellegű, azaz lényegesen rövidebb, s új sem, a jogszabály jelentős része ugyanis a jelenleg hatályos szöveg átszerkesztett változata. Nagyobb probléma ennél, hogy miközben a köznevelés tervezett változásait – érdemi szakmai vita helyett – Liszt zenéjére komponált turnén mutatja be a tárca vezetése, olyan alapkérdéseket illetően is komoly, a megvalósíthatóságot felvető kérdések sorakoznak, mint az államosítás vagy a finanszírozhatóság.

 

Szakmai és finanszírozási kockázatot jelent a kötelező bevezetés

Hosszas huzavona után, szeptember végén tette közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját, amely lényegében a közoktatásól szóló törvény nagyobb terjedelmű módosítását hivatott előkészíteni. A koncepció várhatóan élénk vitát kiváltó eleme a minisztérium egész napos iskolai oktatás kötelező bevezetésére vonatkozó javaslata lesz.

- Államosítás szervezési, finanszírozási és politikai kérdőjelekkel

- Zöld utat kaphat az egész napos iskola

- Brunszvik Teréz-emléknap Martonvásáron

- Elfelejtett iskolák: Merenye

- Harmónia: Facebook-hatások(k)

- Sejtelmeink kutatója – Tóth Krisztina írásairól

- Kottavarázs: Pitti Katalin

- Tolcsvay Béla – Béres Melinda: Az ég ígérő fa

- Pedagógusok a filmvásznon: Our Miss Brooks

- Vakációbúcsúztatót tartott a Dévai Szent Ferenc Alapítvány

A borítóra kattintva elolvashatja a teljes újságot pdf formátumban!

Nyelv(zűr)zavar – Nyelvoktatási stratégia kérdőjelekkel

Vita a tanév rendjéről – Szakmai vagy meteorológiai kérdés a nyári szünet hossza?

Tusványos 2011 – Az oktatás kulcskérdéseiről a Commitment-sátorban

- Tehetséggondozás és versenyképesség

- Egyház és oktatás

- Közoktatási kerekasztal

Technológiaalapú mérés-értékelés

Az Észak-Zalai TISZK átfogó programjáról

Pedagógusképzés Pápán

 

Nyelvoktatási stratégia kérdőjelekkel

A köz- és felsőoktatásban két, a szakiskolákban egy idegen nyelv elsajátítását szeretné biztosítani az oktatási kormányzat egy nemrégiben nyilvánosságra került stratégia szerint. A magyarországi idegennyelv-oktatás fejlesztésének koncepciója az általános iskolától a diplomáig címet viselő dokumentum éles vitát váltott ki – mert bár a célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvtanítási politikájával, a tanítandó idegen nyelvek javasolt sorrendje (az angolnyelv-tudás elsődlegességének megkérdőjelezése), a tanítás ütemezése és módja nem tűnik sem célszerűnek, sem megvalósíthatónak, miközben működő programokat számolna fel a minisztérium.

 

Szakmai vagy meteorológiai kérdés a nyári szünet hossza?

Megfontolandónak tartaná a tanév rendjének (tanítási idő mértéke, szünetek hossza és helye stb.) áttekintését Pokorni Zoltán. A korábbi oktatási miniszter, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szakmai érveket sorakoztatott felvetése mellett. Ezekkel érdemben nem szállt szembe Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, ehelyett egyszerűen csak az „időnként felröppenő ötletek” közé sorolta a javaslatot. Mindeközben a világ több országában van napirenden a tanítás rendjének átszervezése, a magyarnál már ma is rövidebb nyári szünet megkurtítása. Nem véletlenül: a tanítási idő elosztása, a szünetek helyének kijelölése komoly hatással van az iskolai teljesítményre és az esélyegyenlőségre.

 

Mérgesedő vita a finanszírozásról, az óraszámokról, a bérekről

Néhány hónappal ezelőtt még a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése és az életpálya bevezetése volt napirenden. Azóta sokat változott a helyzet: ma a vita a kormányon belül és az érdekvédelmi szervezetekkel is az óraszámok emelésének mértékéről szól s bizonytalanná vált az új bérrendszer bevezetésének időpontja is. Megpróbáltuk áttekinteni a történteket, valamint hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodva tágabb nézőpontból elemezni a vitában elhangzó érveket.

 

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szakmai irányításával 2008–2011 között megvalósuló Dobbantó projektet a Munkaerő-piaci Alap Képzési alaprészének az OKM 2007-es központi keretéből biztosított 850 millió forintos támogatás tette lehetővé. A projekt szakiskolai előkészítő kilencedik évfolyamra szóló olyan program kidolgozásáról és intézményi bevezetéséről szól, amelyben a 15–24 éves, az oktatási rendszert befejezett képzettség nélkül elhagyó vagy a korai iskolaelhagyás szélén álló fiatalok egyéni ütemtervre épülő fejlesztés eredményképpen visszatalálhatnak az oktatás-képzés világába, vagy sikeresen találhatják meg helyüket a munkaerőpiacon.

 

Decemberben hozták nyilvánosságra a 2009. évi PISA-mérés eredményeit. A szakemberek két ok miatt is különös érdeklődéssel várták a jelentést. Egyrészt ez volt a „második ciklus” első mérése, és így a szövegértés területén kilencévnyi változás részletes elemzésére nyílt lehetőség. A második izgalomra okot adó ok pedig az volt, hogy azok a tanulók, akik a most nyilvánosságra került eredményeket produkálták, 2000-ben voltak hatévesek, többségük akkor kezdte az iskolát. Egyértelmű, hogy fontos, azoknak a változásoknak, amelyek akkor indultak el – kerettantervek bevezetése, az országos kompetenciamérés indulása stb. – voltak-e, s ha igen, milyen hatással az oktatás sikerességére. Az első mérés óta eltelt időben jelentős uniós források támogatták az ilyen irányú fejlesztéseket, itt lenne tehát az ideje a szignifikánsan javuló eredményeknek.

 

A tankötelezettség 15 éves korra történő leszállítása, a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák „egészséges arányának” helyrebillentése, duális szakképzési modell bevezetése – egyebek mellett ezek a javaslatok is megfogalmazódnak a kormány Széll Kálmán-tervében. Ezek a változtatások önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy elölről kezdhessék a munkát az új közoktatási törvény koncepciójának kidolgozói. Időközben azonban az is kiderült, a törvényt megalapozó költségvetési számítások finoman szólva is korrekcióra szorulnak, Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke pedig az iskolaszerkezet átalakításának szükségességét vetette fel.

Decemberben tette közzé a NEFMI az új közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályáról szóló törvény koncepciójának vitaanyagát. A rövidre szabott véleményezési határidő megnehezíti a párbeszédet, ezért döntöttünk úgy, hogy az Új Katedra honlapján teret biztosítunk a véleményeknek, a vitának. Várjuk az észrevételeket szerzőinktől és olvasóinktól egyaránt, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárulhatunk, hogy a koncepciók nyomán olyan törvények szülessenek, amelyeket a többség szükségesnek, előnyösnek, elfogadhatónak ítél.

A legfrisebb vélemények:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Elnökségének álláspontja

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet véleménye

A Pedagógusok Szakszervezete szakmai álláspontja

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása

A POZITÍV Országos Szakmai Egyesület véleménye

Az Equity – Méltányos Közoktatásért Egyesület észrevételei

A NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE véleménye

Olvasson további véleményeket és írja meg sajátját!

 

A Commitment Zrt. november 17-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Gólyavár Mária Terézia termében konferenciát rendezett a pedagógus-életpályamodellről, amelyen szakmai, döntéshozói, szakszervezeti és oktatói oldalról a legkompetensebb szakemberek a lehető legtöbb elvi, gyakorlati, szakmai és pénzügyi szempontot figyelembe véve vitatták meg a pedagógusképzés és a pedagógusszakma keretrendszerének átalakítását.

 

Az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a sajtó a „kiszivárgott” új Közoktatási Törvény koncepciójával. A megjelent véleményeket magam a 2010. november 11-én kelt változat gyermekjogi, diákjogi szempontú vizsgálatával szeretném gazdagítani.

 

A tartalomból:

- Félig teli, félig üres - Költségvetés 2011
- Iskolai hiányzások - Van, aki már első héten összegyűjtötte az ötven órát
- Zsákutca előtt vagy után? - Az elmúlt huszonöt év legnagyobb átalakítása előtt a szakképzés. Esélylatolgatás, véleményütköztetés a Commitment által szervezett konferencián
- A cigányok (iskolai) integrációjáról
- Környei László: A „hódmezővásárhelyi modell” madártávlatból
- Parlamentlátogatás a múzeumi napon - Kovács Péter, a kerület polgármestere és országgyűlési képviselője vezette végig a jókais diákokat az Országházon
- Harmónia: Családi életre neveletlenül
- A Rákoshegyi Bartók Zeneházban jártunk
- Dinnyés József már öt és fél évszázad magyar verseiből énekel
- „Kárpátalja, édes haza, nézz nehéz sorsú fiaidra” - Thándor Márk versének sorait is érti a Határtalanul Alapítvány

 

A kulcsfontosságú kérdésekre kell koncentrálni az oktatási törvények módosításánál és a költségvetés elkészítésénél is Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének véleménye szerint. Ezek közé sorolja – mások mellett – az intézmények fenntarthatóságát biztosító finanszírozást, a nevelési feladatok megerősítését, a hátrányos helyzetűek támogatását és az integrációt, valamint egy új pedagóguspolitika kialakítását. Az az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke szerint nem szerencsés a köz- és felsőoktatás, illetve a szakképzés irányításának szétválasztása, és bajnak tartaná, ha az utóbbi területen a döntések nem hosszú távú stratégia mentén, hanem napi munkaerő-piaci szempontok alapján születnének meg. Úgy véli, a nosztalgikus visszatekintés a ’70-es, ’80-as évekre kockázatos, mert amire mint működőre emlékezünk, korántsem biztos, hogy negyven év múlva is megállja a helyét.

 

Sorstalanság – tanárok a periférián, gyerekek az utcán

Hoffmann Rózsa, Pálinkás József, Pokorni Zoltán
a pedagógus életpályáról, egy sikeres generációért

A Commitment Zrt. szakmai konferenciát rendez a pedagógus-életpályamodellről, amelyen szakmai, döntéshozói, szakszervezeti és oktatói oldalról a lehető legszélesebb körben a legkompetensebb emberek, a lehető legtöbb – elvi, gyakorlati, szakmai, pénzügyi – szempontot figyelembe véve vitatják meg a pedagógusképzés és a pedagógusszakma keretrendszerének átalakítását.

A részvétel ingyenes.

 

Rövidesen elkészül az új közoktatási törvény. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondása szerint a jelenleg hatályos törvénnyel összevetve a leglényegesebb különbség az egyszerűség, közérthetőség és az ésszerűség lesz. Hozzátette: a közoktatás alapdokumentuma a bizalomra épül, ezért – s mert az Oktatásért Felelős Államtitkárság a pedagógusokat és az intézményvezetőket a szakmában jártas, felelősségteljes értelmiségi embereknek tartja – nem fog mindent a legapróbb részletekig szabályozni. A helyettes államtitkár a formálódó Nemzeti Alaptanterv koncepciójáról, a pedagógus-életpályamodellről, az érettségi, a szakképzés és a tanárképzés problémáiról, illetve a tárca jövő évi költségvetést érintő célkitűzéseiről is nyilatkozott lapunknak.

 

A tartalomból:

- Pokorni Zoltán: A kulcsfontosságú területekre kell koncentrálni
- Gloviczki Zoltán: A várható változások tapasztalatokon alapulnak
- Menyhért Ildikó: Cigányság és nemzeti együttműködés
- Környei László: Az iskola szerepe a nevelési folyamatban – összefüggésben a társadalomban végbemenő változásokkal
- Oktatás a digitális korban - Kihívások és lehetőségek az infokommunikáció használatában
- Tóth Edit: Pillanatképek az oktatás jelenéből és lehetőségek a jövőnkre vonatkozóan…
- Harmónia: Bűntudattal megelőzhető
- Üdvösség, szerelem és virtus – Balassi Bálint, a magyar reneszánsz költészet óriása
- „Hiszek abban, hogy minden ember nevelhető” – Rendhagyó beszélgetés Balogh József költő-tanárral
- Az igazi Mozart: Mészáros Árpád Zsolt
- A matematika érettségi ára – Interjú Hámori Ildikóval
- Összetartozunk – Torontóban élő ötvenezer magyar honfitársunkkal is
- A szívetekkel rajzoljatok… – Tizenhatezer művészi alkotás margójára

Az új Országgyűlés egyéni képviselői indítványok eredményeként több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek érintik az oktatás világát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a változtatások ne tükröznék az új kabinet álláspontját (az előterjesztők között ott találhatjuk Hoffmann Rózsát, Soltész Miklóst, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárait és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is), a parlament megalakulása és a kormányalakítás közötti időeltolódás volt az oka a javaslatok többségénél az ilyen formában történő beterjesztésének.

 

A tartalomból:

- Hoffmann Rózsa: Az oktatás ügye nem tűr halasztást
- Törvénymódosításokkal indul az új tanév
- Módosult az Óvodai nevelés országos alapprogramja
- Iskolai emléknap a Nemzeti Összetartozás Napján
- Értékalapokra helyezett oktatás kezdődik
- I. Nemzeti Tanévnyitó Hódmezővásárhelyen
- Újra megnyílt Kübekházán a két éve bezárt iskola
- Tusványos 2010 - Oktatási körkép
- Változások előtt a szakképzés

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrások fejlesztéséért felelős miniszter

A feladatokhoz jobban igazodó finanszírozás bevezetését, átgondolt, ösztönző pedagóguspolitika kialakítását, a nevelési feladatok erősítését és valódi integrációt lehetővé tevő oktatási rendszer kialakítását tarja a legfontosabb feladatainak az oktatás területéért is felelős csúcsminiszter, Réthelyi Miklós. Az oktatás mellett az egészségügyet, a szociális területet, a sportot és a kultúrát is felügyelő miniszter szakmai és nem ideológiai vitákat szeretne, s leszámolna az elmúlt éveket jellemző akarnok, türelmetlen, kapkodó oktatásirányítási gyakorlattal.

 

A tartalomból:

- A Kiemelt Oktatási Körzetek rövid története Magyarországon
- A hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskola és a Komplex Instrukciós Program
- Módszertani javaslatok a projektpedagógia általános alkalmazásához
- Meghétszerezett lehetőségek a szekszárdi Térségi Integrált Szakképző Központban
- Ifjúsági szervezetek a rendszerváltozás után

„Nehéz helyzetben bölcs emberek tanácsáért folyamodni bölcs dolog” – írja Sólyom László köztársasági elnök, a tanulmány kezdeményezője és az elkészítésére felkért Bölcsek Tanácsa életre hívója a kötet előszavában. Az ajánlás – a korábbi kutatásokra alapozó helyzetelemzés mellett – vállalkozik a vízióalkotásra és a rendszerszerű beavatkozás szükségességét hangsúlyozza. Nem toldozgatásra, javítgatásra van szükség, hanem a magyar oktatás újjáépítésére, hangsúlyozzák a bölcsek.

Alkotmánybíróság dönt majd a közoktatási törvény módosításáról. Ezzel minimálisra csökkent annak az esélye, hogy még ebben a kormányzati ciklusban jogszabály írja elő, hogy a felsőoktatásba való belépés feltétele az emelt szinten teljesített érettségi vizsga. Elvileg lenne ugyan mód erre, ám a fiaskó után a kormánypárti képviselők aligha támogatják majd az ellenzék által beterjesztett – tartalmát tekintve amúgy az eredeti javaslattal lényegében teljesen egyező – törvénytervezetet.

 

Az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa, amely 42 akadémikusból, illetve akadémiai doktorból áll, legutóbbi ülésén állásfoglalást fogadott el a természettudományos tanárképzésről. A sürgős változtatásokat szorgalmazó dokumentumot eljuttatták az MTA elnökéhez. Pálinkás József teljes mértékben támogatja az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának állásfoglalását.

A szakképzés és közvetítésével a gazdaság, a munkaerőpiac, a felsőoktatási struktúra, a szakmai és a pedagógiai trendek gyakorolják a szakmai tanárképzésre a legerőteljesebb befolyást. Az utóbbi évtizedben a moduláris rendszerű és kompetenciaelvű OKJ és az új „bolognai” felsőoktatási szerkezet bevezetésével a szakmai tanárképzést két oldalról is erős kihívások érték. Az alábbiakban a módszertani képzés szemszögéből fogalmazunk meg néhány fontos kiindulópontot.

A Magyar Gallup Intézet és az Európa Nova Kht. Új Reformkor programja november 6-án és 7-én, Budapesten nemzetközi konferenciát tartott neves hazai és külföldi szakemberek részvételével. A konferenciára való felkészülés során azt a Gallup-filozófiát gondoltuk tovább és adaptáltuk az oktatás-nevelés világára, amelynek alapja nem pusztán egy ideologikus megközelítés, hanem az amerikai Gallup több évtizedes kutatása, miszerint egyértelmű korreláció van az emberek teljesítménye és az erősségeikre koncentráló közvetlen figyelem, érdeklődés motiváló hatása között.

Válságos időket él az iskolai értékközvetítés. Lehet vitát folytatni arról, hogy mi vezetett ide, hogy hagyományos értékeink válságáról van-e szó, természetes folyamatként egy értékrend-váltás tanúi vagyunk vagy közös alapértékeink mit sem változtak, ám számos ok miatt mégsem ezeket tekintjük útjelzőnek, s ezért szándékosan vagy akaratlanul figyelmen kívül hagyjuk őket. A válasz nyilván más és más lehet annak fényében is, hogy az értékek milyen csoportját vizsgáljuk, az azonban biztos, hogy az iskola, az oktatás értékközvetítő szerepe esetlegessé vált mind tartalmát, mind mélységét illetően, miközben egyre nagyobb és egyre türelmetlenebbül megfogalmazódó az igény, hogy változtassunk ezen.

Kötelező lehet az emelt szinten letett érettségi a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez. A kétszintű érettségi koncepciójának megfelelő, az ellenzék által évek óta követelt módosítás megosztja a kormánypárti oktatáspolitikusokat, miniszteri vezetőket és a felsőoktatási intézményeket, a javaslat valamilyen formában mégis átmehet a parlamenten

Gőzerővel folyik a szakképzés rendszerének átalakítása, a szakképzés intézményeinek szakképzésszervezési társulásokba történő integrálása. Tényként állítható, hogy az elmúlt 6-8 évben az általános iskolákban, az érettségit adó középiskolákban és a felsőoktatásban olyan folyamatok indultak el, amelyek ezen iskolatípusok eredményességét alapjaiban kérdőjelezik meg. Ezekről az anomáliákról igen sok elemzés és tanulmány látott napvilágot, ezért a szakmai közönség előtt jól ismertek. A szakképzés rendszerének átalakításáról, annak következményeiről, hatásairól azonban az általánosságok szintjén mozgó, semmitmondó, inkább politikai jellegűnek, semmint szakmainak mondható megnyilatkozásokon túl keveset hallani. Ha az iskolai rendszerű oktatás minden szintjén – sokak véleménye szerint –átgondolatlan, dilettáns szabályozókat vezetett be az oktatási kormányzat, akkor vajon miért gondolja bárki, hogy ez a szakképzés területén másként lenne?

Nem tekinthető tárgyalási alapnak sem – így reagáltak az önkormányzati szövetségek a kormány által beterjesztett költségvetési javaslatra az egyeztetések első napján, és felálltak az asztaltól. A szokatlanul egységes fellépés a büdzsé önkormányzatokat érintő számainak ismeretében nem meglepő.

Erősen feketére satírozott szemek, gyönyörű porcelánra festett arc, félszembe fésült haj, szűk nadrág, piercing és rengeteg csuklópánt. Néhány éve még a tizenévesek egy része is csodálkozva szemlélte szokatlan külsejű kortársait, az emókat. Ma a húsz év alattiak körében alig akad, aki ne ismerné betéve a stílus teljes kelléktárát, és ne tudná pontosan definiálni, mit is jelent az emo. Az őket körülvevő felnőttek azonban még mindig vitatkoznak: depressziósok, boldogtalanok, vagy egyszerűen csak az éppen aktuális kamaszdivatot követik az emók?

A közelmúltban Budapesten megrendezett történelem szakmódszertani konferencia résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy napjaink felgyorsuló kultúraváltásának s az általános műveltség elemeinek átalakulása során, a természettudományok, a közgazdaságtudományok mellett, mintegy azokkal korrelatív kapcsolatban, a társadalomtudományok, köztük elsődlegesen azok „közvetítő nyelve”, a történettudomány, illetve tantárgy, továbbra is meghatározó helyet kell hogy elfoglaljon az iskolai stúdiumok között.

Az utóbbi húsz évben az iskola világában számos, korábban ismeretlen probléma keletkezett, s kiterjedtebbé és bonyolultabbá váltak azok is, amelyek már 1990 előtt is mutatkoztak. Az okok nagyrészt ismertek, a politikatudomány, a szociológia mellett a pedagógiai szakirodalom is feltárta őket. A hivatalos oktatáspolitikának a problémákra adott válaszairól, ha akar, tudhat a nagyközönség is, az érintetteknek, főleg a pedagógusoknak pedig mindenképpen tudniuk kell – vagy kellene. De talán számukra sem érdektelen majd’ húsz év elteltével összesítő leltárt készíteni, a részletekből ugyanis nem mindig rajzolódik ki olyan kép, amiből a hogyan tovább is kitetszik.

A nyelv megnyilvánulásai szorosan összekapcsolódnak a társadalommal, a társadalmi jelenségek, viszonyok változásaival, a média pedig egyre inkább hat ezekre a változásokra. A televízió az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.3 – szervezetfejlesztés, továbbképzés, informatikai és pedagógiai szakmai szolgáltatások – és TIOP 3.1.1 – építés, infrastrukturális fejlesztés, eszközbeszerzés – pályázatok forrásaiból megvalósuló TISZK-ek közötti együttműködést tűzte célul a Commitment Zrt. szervezésében júniusban elindított konferenciasorozat.

 

 

Kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatok vitája zajlik az Országgyűlésben, a módosításokról várhatóan a tanév befejezése után szavaznak majd a képviselők. Magyar Bálint és Sándor Klára szabad demokrata politikusok javaslata száműzné a tantárgyakat az első-hatodik osztályból, megtiltaná a hétvégi írásbeli házi feladatot és kifutó rendszerben megszüntetné a nyolcosztályos gimnáziumokat, tizennégy szocialista képviselő pedig a szakképzés korábbi évfolyamokon való elindíthatósága érdekében módosítaná a közoktatási törvényt. 

 

Megkérdőjelezhető, hogy szólnak-e gazdasági vagy pedagógiai érvek a két-három éves gyermekek kényszerű bölcsődéztetése, óvodáztatása mellett. A kormány megszorító intézkedései miatt mégsem lesz más választása a kisgyermekes családok többségének. A gyes idejének lerövidítése miatt tömegesen lenne szükség a férőhelyek bővítésére, az ehhez szükséges pénznek azonban csupán a töredéke áll rendelkezésre.