2018. december 13., csütörtök Luca, Otília napja

 

Archívum

 

Oktatás a fenntarthatóság szolgálatában

Hogyan nevelhetünk környezettudatos gyerekeket?

Oktatás a fenntarthatóság szolgálatában címmel rendeztek konferenciát május 23-án, amelyen környezeti, társadalmi és gazdasági kérdésekhez kapcsolódó projektbemutatókkal, kipróbálható módszertani eszközökkel, interaktív beszélgetésekkel és újrahasznosított anyagokból összeállított divatbemutatóval várták az érdeklődőket.


Divatbemutato
A Modell Divatiskola diákjai újrahasznosított
anyagokból készített ruhákat, táskákat
és kiegészítőket mutattak be
A Tempus Közalapítvány hagyományosan minden évben megrendezi értékelő konferenciáját, amelynek célja, hogy bemutassák és széles szakmai kör számára tegyék hozzáférhetővé az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programja által támogatott nemzetközi együttműködések tapasztalatait, módszertanát, az iskolákban megvalósuló munka szakmai eredményeit. Központi témának idén a fenntarthatóságot választották.
Bevezetőjében Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta, hogy a Comenius és Leonardo programban pályázó iskolák nagy számban valósítanak meg együttműködési projekteket a fenntarthatóság témájában, ami az oktatás szemléletformáló szerepe miatt mindenképpen hozzájárul egy tudatosabb és egyben környezettudatosabb generáció neveléséhez. Az iskoláknak tehát kulcsfontosságú szerepük van a fenntarthatósági kérdésekben.
Megnyitó előadásában dr. Juhász Árpád geológus is azt emelte ki, hogy számára a fenntarthatóság az unokái jövőjéről való gondolkodást és gondoskodást jelenti. Legnagyobb problémának azt látja, hogy a fejlődés gyorsulásával az elmúlt 10 évben nagyobb változások mentek végbe, mint a megelőző 100 év alatt, és a megtermelt javakat értelmetlen dolgokra használjuk. Számtalan példát hozott az utazásai során tapasztalt jelenségekről, amelyek beláthatatlan környezeti hatásokat okoznak, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyén és a közösség képes megváltoztatni a világ történéseit – jó és rossz irányba egyaránt.
Dr. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület főtitkára a fenntarthatatlanság oldaláról közelítette meg a problémát. Kiemelte, hogy legegyszerűbben a környezeti problémákat tudjuk megérteni, de ugyanilyen fontos a társadalmi és gazdasági okok ismerete is. Szerinte a fenntarthatóság legfőbb gátja az, hogy mindenből többet, jobbat és nagyobbat szeretnénk termelni. Az egyenlőtlen elosztással kialakult korlátlan fogyasztás és a technikai vívmányok túlzott használata mellett az elszemélytelenedés veszélyeire hívta fel a figyelmet.
Arról, hogy az oktatás hogyan járul hozzá a fent említett problémák leküzdéséhez, és hogy mit tehetünk mi – tanárként, céges alkalmazottként vagy szülőként – a következő generáció szemléletváltásának formálásához, kerekasztal-beszélgetés keretében keresték a választ.
Kavicsok
A résztvevők kavicsokra írták a
fenntarthatósággal kapcsolatos gondolataikat
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a felelős gondolkodásra nevelést gyermekkorban kell elkezdeni. Ha ki tudjuk alakítani a gyermekekben a megfelelő értékrendet, nagy eséllyel a fogyasztás terén is tudatos felnőttek válnak belőlük. Ehhez nagyon fontos, hogy a környezetvédelem témáját ne csak a biológia- vagy földrajzórákon érintsék, hanem a tantestület és az iskola egésze számára fontos legyen. A gyerekek a jó példákból és a személyes élményekből tanulnak legtöbbet, ezért fontos, hogy minél jobban megismerjék a közvetlen környezetüket, a természetet, és hogy azt lássák, ezek a kérdések a felnőttek számára is fontosak.
Tény, hogy az emberek általában jól érzik magukat a szabad levegőn, és a gyerekekre ez még inkább igaz. Mégis többet mozgunk a virtuális térben vagy a tantermekben. A szakértők szerint elsősorban ezen kell változtatni. A természet szeretete egy-egy kirándulás vagy tábor alkalmával alakul ki, de – ahogy arra felhívták a figyelmet – akár az iskola udvarán vagy egy közeli parkban is lehet órát tartani és megfigyelni a környezet változásait vagy éppen a hulladékkezelés problémáit.
Kis lépésekkel kell kezdeni, de fontos, hogy legyen előttünk egy konkrét cél, amelybe könnyen bevonhatunk más partnereket, civil szervezeteket vagy cégeket is akár. A tapasztalatok szerint lenne erre igény, de az intézmények nehezen találnak egymásra, pedig remek együttműködések alakulhatnak ki – akár nemzetközi színtéren is.
Erre láthattak példákat a rendezvény résztvevői, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjának keretében megvalósított Comenius, Grundtvig, Leonardo és Erasmus projektbemutatók keretében. Olyan ötleteket, játékokat, újfajta tananyagokat ismerhettek meg, amelyeket a saját iskolájukban használva sokat tehetnek egy fenntarthatóbb világ létrejöttéért.
Zoldsegek
A Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági
és Vendéglátóipari Szakképző Iskola diákjai
bio gyümölcsökből faragott kreációkat készítettek

Módszertani műhelyek keretében szó volt többek között a Föld Charta alapelveinek beépítéséről a tananyagokba, az aktív állampolgárságra nevelésről és az egészséges életmód nem formális oktatási formáiról. Ezen kívül a résztvevők megismerhették az ökotudatos szakképzés alapelveit, a vadon termő növények otthoni feldolgozásának módjait, és azt is, hogy a fenntarthatóság szempontjából milyen jelentősége van az esélyegyenlőségnek és a humanitárius segítségnyújtásnak.
A Tempus Közalapítvány félévente megjelenő Pályázati Pavilon című magazinjának legújabb száma is a fenntarthatóságot állította a középpontjába, és ezen kívül számos kézzelfogható, gyakorlati példát kínál arra, mivel és hogyan foglalkoztak az intézmények a nemzetközi együttműködési programok keretében. A Pályázati Pavilon 2013. tavaszi száma elérhető a Tempus Közalapítvány honlapján.


Közvetlen link: http://www.tpf.hu/pages/books/index.php?page_id=35&books_id=281

 

(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2009. Minden jog fenntartva.