2018. december 10., hétfő Judit napja

 

Archívum

 

Határokon átívelő szellem – Az emberi borzalmakról szerveztek konferenciát Sahyban

Vannak olyan átmeneti pillanatok az életünkben, amikor az éjszaka már elmúlt, de a reggel még nem jött el. Így vagyunk az extremitásokkal, a szélsőséges gondolatok képviselőivel is. A borzalom elmúlt, nincs általános genocídium, de vannak erre utaló szónoklatok, felhívások.

Az emberi borzalmakról szerveztek konferenciát Sahyban, az Ipolyság központjában idén június elején, az Ipoly Menti Találkozások tizenegyedik évadja keretében, az egykori zsinagógában, a Menora Saag Centrum Artis épületében, ahol történészek, kutatók tartottak előadást a szlovák és a magyar holokauszt kialakulásáról és lefolyásáról.

A vidéki holokauszt hetvenedik évfordulójához kapcsolták a programot, amelyen a meghívottak a múlt század árnyairól folytattak beszélgetést, s ezt könyv- és filmbemutatók, illetve koncertek és kegyeleti megemlékezések egészítették ki, hogy pontosabb képet kapjunk, hogyan fertőződtek meg a tömegek, hogyan estek szirénhangok fogságába tisztes családapák és családanyák és hogyan sikerült a tömegeket hiszterizálni.

Az eseménysorozat megnyitóján Hunčík Péter, az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány vezetője arra emlékeztetett, hogy az ipolysági és környékbeli zsidókat 1944. június 8-án deportálták Balassagyarmaton és Kassán át Auschwitzba. Ehhez kötötték konferencia szervezői a háromnapos rendezvénysorozatot. Abból az elvből indultak ki, hogy egészséges személyiségű fiatalember a múlt felvállalása nélkül nem létezik. Társadalmunkból még mindig hiányzik a közös felelősségvállalás, ez tapasztalható a holokauszttal kapcsolatban is – mondta bevezetőjében a találkozások kezdeményezője.

Az első előadás a holokauszt előzményeiről és a történetéről szólt. Szlovák részről Tomáš Lang és Ivan Kamenec történészek ismertették az eseményeket és a kiváltó okokat. Kamenec megjegyezte, Szlovákiában, a modern Csehszlovákiában 1938-ig békében éltek a zsidók, csak a Tiso-féle szlovák állam megalakulását követően kezdődött a zsidóüldözés. A holokauszt nemcsak az áldozatok tragédiája, hanem az egész keresztény kultúra tragédiája is volt – jegyezte meg. Lang úgy vélte, a tárgyalt időszakban mindkét országot céltudatos elnyomás jellemezte.

A magyar résztvevők, L. Juhász Ilona néprajztudós és Fazekas Csaba történész elmondták, hogy Magyarországon az 1919/1920-as fordulatot követően kezdődött el a zsidók diszkriminálása. A dualizmus kori szabadság ért véget az első zsidótörvénnyel. A jobbra tolódásnak pedig részint a gazdasági válság volt az oka, mert a krízis után a tömegek a nácikat támogatták, ezért is volt – finoman fogalmazva – közönyös a zsidókérdéshez a magyar társadalom is. Mai napig nem történt meg a tényleges szembenézés, a holokauszt részben tabunak számít napjainkban is – fogalmaztak a résztvevők.

Az eseménysorozat központi témája az antiszemitizmus, extremizmus, xenofóbia és rasszizmus volt, amelyről szlovák részről Egon Gál és Fedor Blaščák filozófusok mondták el véleményüket. Analógiát vontak a mai politikai történések és a harmincas évek társadalmi jelenségei között. Aggasztó jelnek tekintik, hogy napjainkban is egyre erőteljesebben jelenik meg az antiszemitizmus. Ennek részben az az oka, hogy a fiatalok nem ismerik eléggé a történelmet, nincsenek tisztában az egyes eszmék mögöttes tartalmaival – foglalta össze a problémát Blaščák.

A kérdéskörről magyar részéről Mazsu János, Kovács Judit Éva és Ungváry Rudolf beszélt. Elmondták, a XIX. század második felében a zsidóság fokozatosan a magyar nemzet részévé vált, részben ez szakadt meg az első zsidótörvényekkel. Az antiszemitizmussal kapcsolatban Ungváry – a tőle megszokott szenvedélyességgel – kifejtette: az a magyar szélsőjobboldalhoz köthető. Magyarországon megfigyelhető a zsidóság újjászületése, ezt egyre több kulturális program is jelzi. Értékelni lehet a sokszínű zsidó kultúra létezését – jelentette ki Kovács Judit Éva.

A program második napja a német Malte Ludin 2-3 dolog, amit tudok rólad című dokumentumfilmjének vetítésével zárult. A filmben a pozsonyi német nagykövet gyermekei mesélték el emlékeiket az apjukról, szembenézve az általa képviselt hatalom borzalmas cselekedeteivel.

A zárónap könyvismertetéssel kezdődött. Tomás Radil párkányi születésű agykutató mutatta be az Auschwitzban átélt borzalmakról szóló könyvét, Az auschwitzi fiúkat. A szerző 14 éves korában került a koncentrációs táborba, amit családjából egyedüliként élt túl. Radilnak sokáig lelkifurdalása volt, amiért ő túlélte a borzalmakat, és ez nem volt ritka, másokat is gyötört emiatt kétség.

Az utolsó kerekasztal-beszélgetés a kegyetlenség és gyűlölet természetrajzáról és lélektanáról szólt. Közös asztalnál ült Erős Ferenc szociológus, Jozef Hašto pszichológus, Grigorij Mesežnikov politikai elemző és Hunčík Péter. Mesežnikov kifejtette, hogy nincs etnospecifikus jellemzője a nácizmusnak. Okként említette viszont, hogy a tömeg és a vezér nagy hatást gyakorol az egyén értékrendjére, mivel a csoport tulajdonságát önmaga is átveszi. A közösnek vélt tulajdonságok, a közös ellenség keresése elősegíti az együttes gyűlölet kialakulását. Egyetértettek abban, hogy az erőszak mindig magyarázatra szorul, így van ez minden esetben, ha az ellenség dehumanizálása történik.

A nap zárásaként Groó Krisztina Regina című dokumentumfilmjét vetítették le, ami a németországi Regina Jonasról, az első női rabbi életéről szól. Korabeli dokumentumok alapján az ő harcát mutatja be az elfogadtatásáért, azért, hogy nő létére rabbi lehessen, illetve azt az áldozatos munkát, amit a hívekért tett egészen a haláltábor krematóriumáig.

Szembe kell nézni a múlttal, felvállalva azt. Ellenkező esetben a fejünket a homokba dugva továbbra is elzárkózunk az ismeretektől, és így torz személyiséggé válunk. A találkozások beszélgetései az objektív szembenézést szolgálták. Érdemes és lehet mit tanulni ezekből a rendezvényekből – nyilatkozta a konferenciáról Hunčík Péter.

A kulturális és közéleti rendezvény nemcsak a szembenézést szolgálta, hanem az emlékezést is elősegítette, hiszen a felelős magyar és szlovák szakemberek bevonásával felvázolták a holokauszt fejlődését, társadalmi, történelmi és lélektani aspektusait.


Novák Imre

 

(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2009. Minden jog fenntartva.