2018. december 13., csütörtök Luca, Otília napja

 

Archívum

Akinek a kezében művészivé váltak a tárgyak

A nyolcadik templom címmel február 1-jén kiállítás nyílt Bálint Endre (1914–1986) művészetéről – május 11-ig várja a látogatókat

A Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet temploma. 2014-ben a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendezett kiállítást születésének 100. évfordulója alkalmából, akinek varázsa a csendjében rejlik. A levélbélyegtől a korhadt fáig minden tárgyat képes volt alkotássá varázsolni.

Balint_Endre_Szentendre_nyolcadik_temploma_1969Igazi kulturális élelmiszer a tárlat, ahol a kurátor nemcsak gondozza a képeket, alkotásokat, hanem beavatkozik, elrendezéssel, egy-egy szobabelső felépítésével, kordokumentumok kiállításával. Ilyen a Bálint Endre-emléktöredékekből építkező kiállítás, amely a lehető legteljesebb spektrumban idézi meg a festő alakját. A mintegy 350 bemutatott festmény, kollázs, monotypia és objekt közül számos mű külföldi – főleg párizsi – gyűjteményekből érkezett a kiállításra, a művész alkotói korszakainak áttekintése mellett magyar és külföldi kortársai (Vajda Lajos, Czóbel Béla, illetve Braque, Chagall, Picasso, Max Ernst) alkotásainak bemutatásával, dokumentumokkal, fotókkal, filmekkel, valamint alkotói korszakai miliőjének (párizsi padlásszobája vagy a híres Rottenbiller utca 1.) megidézésével. A kiállításhoz egy új, átfogó kutatásokon alapuló monográfia is készült, eddig soha nem publikált dokumentumok, fotók, életrajzi adatok, emlékezések és eddig nem reprodukált művek sorával. Ezt az eredeti és változatos életművet utoljára 1984-ben láthattuk a Műcsarnokban.

Bálint Endre 1914-ben született értelmiségi családban: apja, Bálint Aladár a Nyugat ismert képzőművészeti kritikusa volt, nagybátyja Osvát Ernő. Nővére, Bálint Klára Szerb Antal író és irodalomtörténész felesége lett 1938-ban. Apja korai halála miatt zaklatott gyermekkora volt, még árvaházba is került egy időre. Meghatározó élménye, hogy a Kerepesi temetővel szemben laktak, és ő évszámra nézte a kerítés fölé emelkedő szobrokat, fejfákat, síremlékeket. Tudta, hogy ezzel a formával, alakzattal még lesz dolga. Lett is, hiszen ez a furcsa, titokzatos forma vissza-visszatért képein és festészetének egyéni karakterisztikumává vált.

Tizenhat éves korában felvették a Magyar Királyi Iparművészeti Iskola grafikai osztályába, reklámgrafika szakra, de hamarosan kiderült, hogy a festészet vonzza a legjobban. Húszéves korában három hónapra Párizsba utazott, és ez alapvetően meghatározta festői világlátását, értékrendjét. A XX. századi francia modern festészet őt is rabul ejtette. A Zürichben született dada mozgalom elérte Párizst, a fiatal képzőművészek és írók lelkes hívei lettek, bár a nézők többen szemfényvesztésnek ítélték, de a dada provokatív szelleme, az automatikus írás lenyűgözte őket, és ehhez még számítsuk hozzá Sigmund Freud írásait is az elméről és a szabad asszociációkról. Bálint Endre ebben a művészeti légkörben élt.

Hazatérése után, 1935-ben Vaszary János magániskolájában megismerkedett Vajda Lajossal, akivel hamar emberi-művészi barátságot kötött. 1936-ban Aba-Novák Vilmos magániskolájában tanult, de ekkor egészsége megromlott, tüdőbajt kapott. Szentendrén Vajda Lajos és Korniss Dezső köré sok fiatal festő tartozott 1937-től 1940-ig, köztük volt Bálint Endre is. Az 1920-as években létrejött művésztelep alkotóit a táj szépsége és a népművészeti motívumok inspirálták, ezek is közrejátszottak a sajátos szentendrei konstruktív-szürrealista látásmód kialakuláshoz. Egyébként a kiállítás címadó képe is Szentendréhez kötődik, mert ott hét templom van – és Bálint megfestette a nyolcadikat.

1938-ban rendezték meg első gyűjteményes kiállítását a Tamás Galériában. Ettől kezdve a modern magyar művészet fejlődésével foglalkozó kritika figyelmének középpontjában állt, főként a jelentékeny műtörténész és -kritikus, Kállai Ernő becsülte sokra, aki 1939–1942-ben a Népszava rendszeres műkritikusa volt.

Nepligeti_alom_1960Bálint Endre 1936-tól több nyarat töltött Szentendrén barátja, Vajda Lajos köré gyűlő fiatal művészek társaságában. 1945-ben alapító tagja az Európai Iskola nevű csoportosulásnak. Korai művein a vastag, sötét kontúrok közé szorított motívumok instabil, zaklatott kompozíciókba feszülve a látvány expresszív átírásának szándékáról vallanak. 1945 után erőteljes gesztusokkal festi a háború emlékképeit. 1947-ben hosszabb időt tölt Párizsban, megismeri André Bretont, és részt vesz a Nemzetközi Szürrealista Világkiállításon. Ennek hatására a ’40-es évek végén és az ’50-es évek elején képzeletbeli lények: manók, koboldok, antropomorf organikus lények népesítik be képeit. Alkotói válságában, az ’50-es évek közepén tudatosan fordul Vajda transzparencia-módszeréhez. A rajzokon – amelyeken elindul képi fantáziájának felszabadítása felé – egymásra montírozva már megjelennek későbbi jellegzetes motívumai: lófejes cégér, kerékforma, sváb és arab asszonyok képeinek fragmentumai. Idehaza 1956-ig nem rendezhetett kiállítást, a tiltott kategóriába került. 1948-ig évente gyűjteményes kiállításokon szerepelt.

Több korábbi párizsi tartózkodás után 1957-től 1961-ig Franciaországban élt. 1958-ban jelent meg az Édition Labergerie kiadásában Bálint több mint ezer illusztrációjával a Jeruzsálemi Biblia, amely elősegítette jellegzetes, késői stílusának kialakulását. 1959-től egymás után születtek jelentős festményei, köztük a Csodálatos halászat (1960), a Népligeti álom (1960), az Itt már jártam valaha I–II. (1960). A szürrealizmus kései változatához sorolható műveken soha nem látott belső tájakon a gyermekkor és a múlt nosztalgiával átitatott, ismerős emlékképtöredékeinek sablonjai az álom és az emlékezés logikája szerint keverednek az ismeretlen, titokzatos, sokszor félelmet keltő figurációkkal, alakzatokkal, hogy szavakban elmondhatatlan történet szereplői legyenek.

Az ’50-es és ’60-as évek Franciaországában megjelent a pop-art. Yves Klein meztelen nőket vett rá, hogy kék festékben henteregjenek és vászonra vessék magukat, Victor Vasarely különböző optikai mintákkal kifejlesztette az op-art műfaját, a Fluxus mozgalom művészei, mint Ben Vautier a graffiti műfajával próbálkoztak, Niki de Saint-Phalle felfújt és rezgő műanyag alakokkal dolgozott, Arman talált tárgyakat gyűjtött és dobozokba rakta, valamint gyantával ragasztotta őket össze, César Baldaccini pedig összepréselt tárgyakból készült szoborsorozatát állította ki, hasonlóan Chamberlain összezúzott autóihoz.

A ’60-as évek végén, a ’70-es évek elején az epikus jelleget felváltotta a művész szimbólumértékű motívumainak felmutatása. Az eredeti összefüggésből kiszakított elemek a főszereplői a festményeknél ironikusabb hangvételű montázsoknak és sokszor groteszkebb megfogalmazású objekteknek is. Több kötetben megjelentetett írásai, illetve visszaemlékezései a kor művészeti életére vonatkozó fontos források. Bálint Endréről úgy tartják, hogy századunk egyik legtitokzatosabb művésze. A titok egyik magyarázata Bálint sokoldalúságában rejlik.

Itt_mar_jartam_valahaBálint Endre a XX. század második felének egyik legkiválóbb magyar művésze. Életműve egy különleges önéletrajz, egy többrétegű, a valóság–álom–halál világai között változó rendszer, amelynek megfejtéséhez át kell küzdenünk magunkat a művész sajátos hieroglifa-rendszerén. A megfejtéshez segítséget nyújtanak versei, írásai, hiszen ugyanabból az élményből, belső érzelemvilágból születnek, mint képei. A nagyrészt még publikálatlan versek és a festmények párhuzamba állítása nemcsak érdekes összefüggések felfedezésére ad lehetőséget, hanem közelebb visz az álomábrák, vagyis a „Bálint-kód” megfejtéséhez is, mint ahogy azt már sokszor elmondták a műértelmezési diskurzusok során.

Picasso ihlette tájképek és csendéletek mellett képeiről czóbeles meghittség és drámai expresszivitás árad. Jól ismeri a szürrealista motívumokat, Vajda Lajos formanyelvét és Braque mesteri képszerkesztését. A repülés és zuhanás között, térbeli ütköztetéssel teremt drámai feszültséget. Időnként groteszk helyzeteket ábrázol. A végzet mindig jelen van, de nem mindig intézkedik.

1962 után Magyarországon fokozatosan átkerült a tűrt kategóriából a támogatottba. Számos kiállításon vett részt képeivel külföldön, majd itthon is. Élete utolsó évtizedében minden lehetséges kitüntetést megkapott, halála előtt a Kossuth-díjat is. 1986-ban tüdőbajban halt meg, hosszú betegeskedés után, még alkotóereje teljében. A Farkasréti temetőben nyugszik.

 

Novák Imre

Képek jegyzéke:

1. Bálint Endre: Szentendre nyolcadik temploma, 1969
Olaj, fa, 92 x 187 cm, Magángyűjtemény

2. Bálint Endre: Népligeti álom, 1960
Olaj, vászon, 61 x 61 cm, Magángyűjtemény

3. Bálint Endre: Itt már jártam valaha I., 1960
Olaj, fa, 14 x 152 cm, Magángyűjtemény

 

(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2009. Minden jog fenntartva.