2014. június 13-án véget ért az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgák időszaka, június 16-án, hétfőn pedig megkezdődtek a középszintű szóbeli érettségik. A középszintű érettségik szóbeli vizsgáit 2014. június 16. és június 27. közötti időszakban – a vizsgabizottságot működtető intézmények (középiskolák és kormányhivatalok) által meghatározott nap(ok)on – bonyolítják le. A szóbeli vizsgák az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 1192 érettségiztető telephelyen, 3416 vizsgabizottság előtt közel 310 ezer középszintű szóbeli vizsgára kerül sor.

Június 16-án kezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolákban, de érthető, ha a tanulás finisében már egyre kevésbé megy a koncentrálás. Aggodalomra semmi ok: ha betartunk néhány aranyszabályt, a csatát félig már meg is nyertük! A Nemzedékek Tudása Akadémia Foki Tamás, a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára segítségével olyan tippeket állított össze, amelyek abban segítenek, hogyan lehetünk nyerők a szóbelin. Ezeket betartva jó benyomást tehetünk a vizsgabizottságra, és magabiztosságot sugározhatunk, ami a siker kulcsa.

A Pécsre látogató iskolás csoportok most még gazdagabb kulturális és tudományos élményben részesülhetnek. A Janus Pannonius Múzeumban nemrég megnyílt, XXI. századi technológiát felvonultató Leonardo, a reneszánsz zseni című interaktív tárlat egyedi programcsomagokkal várja a diákokat.

A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó ismét meghirdeti népszerű Országos történelmi műveltségi vetélkedőjét a Németh László Gimnáziummal karöltve. A háromfordulós csapatverseny első fordulója a korábbi évekkel ellentétben az új tanévben lesz, a nevezés szeptember 12-én zárul. A vetélkedő célja, hogy a diákok csapatmunka során a gyakorlatban is felhasználják az iskolában tanultakat. A vetélkedőre háromfős csapatok jelentkezését várják a következő tanévben 10. évfolyamba lépő tanulók köréből. A nevezés ingyenes.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2014. május 30-án rendezte meg Budapesten Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája című konferenciát, amelynek célja volt elemezni az egész napos iskola fejlesztésére vonatkozó innovációs folyamatokat, bemutatni a fejlesztésben részt vevő iskolákkal együtt az eddigi eredményeket és körvonalazni a már látható tanulságokat, tapasztalatokat.

Az Ericsson-díjat 1999 óta olyan matematikát és fizikát oktató pedagógusok vehetik át, akik az alapszintű oktatásban tevékenykednek, és akiknek a munkája nagyban hozzájárul a hazai természettudományos képzés színvonalának emeléséhez. Idén nyolc pedagógus csatlakozott az eddigi 178 díjazotthoz

Társadalmi céljaink középpontjában a közösség, a társadalmi szerepvállalás áll. Ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Unió kiemelten támogatja a „hálózatosodást”, a különböző etnikai közösségek és generációk közötti kommunikációt, a kulturális identitás megőrzését, valamint a köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelését.

2014. május 16-án a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében immár második alkalommal adták át az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) által alapított Az Év Talentuma Díjakat. Az öttagú bírálóbizottság három kategóriában – tudomány, művészet és sport – értékelte a diákokat, akik közül idén egy táncos, egy tornász és egy fiatal informatikus nyerte el a rangos elismerést. A díjak – egyedi bronzszobrok – külön érdekessége, hogy azokat a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola két egykori diákja, Farkas Flóra és Jenei Szilveszter készítette.

Hetvenötödik születésnapja alkalmából május 23-án, pénteken, 16 órakor a Lengyel Intézet óriás falfestménnyel ajándékozza meg Budapest lakóit. A 17 méter magas színes falfestmény a lengyel–magyar barátságot, a két nép kulturális összefonódását örökíti meg, tervezői-kivitelezői pedig a Neopaint Works alkotói, akiknek köszönhetően a kreatív műhely fennállásának közel tíz éve alatt több ezer négyzetméternyi falfelület újult meg Budapesten. A falfestményt Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere, és Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója avatja fel.

Különleges együttműködés aláírására került sor május 16-án, Budapesten az ország két vezető művészeti központja, a Művészetek Palotája és a pécsi Kodály Központ között. Az eddig fennálló kapcsolatot a Művészetek Palotájában írásban erősítette meg Káel Csaba vezérigazgató és Márta István ügyvezető, kinyilvánítva, hogy ezentúl közös koprodukciók létrehozásával kívánják felhívni a figyelmet a hazai és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő előadóművészeire.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen befejeződött a TÁMOP-4.2.2/B-1062-2010-0014 számú, „Tehetségtámogatás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kilenc tudományágában” című projekt, amelynek átfogó és általános célja a tehetségtámogatás feltételeinek biztosítása, a minőségi tudományos utánpótlás-nevelés fejlesztése volt. A kétéves időtartamra tervezett projekt legfontosabb küldetése az volt, hogy lehetőséget adjon a doktoranduszok, valamint a tehetséges graduális hallgatók számára is, hogy kutatási eredményeiket publikálják, különböző tudományos konferenciákra eljussanak, összemérhessék magukat hasonló témában kutató külföldi hallgatókkal, szakmai ismeretségeket kössenek és személyes tapasztalatok útján belekóstolhassanak a nemzetközi tudományos életbe.

Tudatában kell lennünk annak, hogy Európa és az egész világ jövőjét a tehetséges fiatalok fogják meghatározni, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megújítsuk és sikeressé tegyük a tehetséggondozás rendszerét. Olyan erős európai tehetségsegítő hálózatra van szükség, amely képes hatni a nemzeti és európai szakpolitikára, az oktatáspolitika mellett a tudomány- és innovációs politikára, sőt a szociálpolitikára is a tehetséges fiatalok érdekében. Ezek a legfontosabb gondolatai annak a kétnapos nemzetközi konferenciának, amely 2014. május 9-én zárult. A Budapest Music Centerben rendezett, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével lezajlott eseményt a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (Matehetsz) a Tehetséghidak Program részeként szervezte meg, együttműködve az Európai Tehetségtanáccsal (ECHA) és a Budapesti Európai Tehetségközponttal. A konferencián felszólalt Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős biztosa is. A rendezvényen 30 országból 250 kutató, tehetségfejlesztő szakértő és oktatáspolitikus vett részt.

Meglehetősen szoros és tartalmas testvérkapcsolatot tart fenn egymással a gyergyótekerőpataki Tarisznyás Márton Általános Iskola és az újpesti Szent János Apostol Katolikus Iskola: egyik évben a székely tanoda csoportja látogat el a magyar fővárosba, a másik évben pedig az újpestiek keresik fel a festői Gyergyó-vidéket és töltenek el az erdélyi testvériskola diákjaival és tanáraival együtt néhány felejthetetlen napot. Azt mondják, fontos a személyes találkozás és együttlét egy kapcsolat ápolásában, és hogy „minden találkozás alkalom, lehetőség, adomány, amihez nem elég egy levél vagy egy telefonüzenet, szükséges a közelség, az érintés, a mosoly, kellenek a szemek”. Ez év tavaszán – április 9-én, szerdán reggel – a hargitai autóbusz indult útnak, összesen harminckilenc, izgalommal tele utassal, élükön Kolumbán Csaba aligazgatóval.

DERKOVITS. A művész és kora című kiállítás 2014. április 3. és július 27. között látható a Magyar Nemzeti Galériában

2014. április eleje óta újra láthatjuk Derkovits Gyula összegyűjtött munkáit. Már kortársai is felfedezték és el is ismerték egyéni látásmódját, művészetét, de a sors úgy hozta, hogy a két világháború közötti korszak jelentős festőjét sokáig hallgatás övezte. A festő születésének 120. évfordulója jó alkalmat nyújt az életmű újraértékelésére, mert voltak évek, amikor a hatalom kisajátította magának. A tárlat tisztázza Derkovits alkotói jelentőségét, hiszen a kommunista hatalom rátelepedése miatt alakját vita övezte.

A hírek szerint már a választások másnapján, április 7-én délelőtt megkezdődött a harmadik Orbán-kormány tagjainak kiválasztása. Több jel utal arra, hogy a humánminiszter marad, de az oktatási vezetés átalakulhat. Milyen érvek szólnak Hoffmann Rózsa mellett és ellen? Ki jöhet szóba köznevelésért felelős államtitkárként? Gyors esélylatolgatás az Új Katedrán.

 

Március végi interjújában Orbán Viktor kifejtette, hogy az oktatás az egyik olyan terület, amelynek átalakításával nem teljesen elégedett. Emlékeztetett, hogy nemzetközi összevetésben süllyed a színvonalunk, gyengül a magyar diákok eredménye a felméréseken. „Meg kell állítani ezt a folyamatot, és amíg nem leszünk Európa legokosabb népe, addig nem kell abbahagyni” – mondta a miniszterelnök.

Ingyenesen elérhető érettségi felkészítőket tett közzé a Nemzedékek Tudása Akadémia. A matematika, történelem és irodalom tantárgyak érettségi témaköreihez rövid videókat, valamint egyéb tartalmakat, például prezentációkat, összefoglalásokat tölthetnek le a diákok. A videókon három budapesti gimnázium – a Trefort, a Fazekas és a Radnóti – vezetőtanárának az érettségi témakörökhöz kapcsolódó előadása látható. A középszintű érettségire felkészítő anyagok április végéig folyamatosan bővülnek és bárki számára ingyenesen elérhetőek az interneten.

A hazai oktatás előtt álló kihívásokat és a világviszonylatban is kiemelkedően sikeres finn oktatási rendszer tapasztalatait vetette össze Jukka Gustafsson finn parlamenti képviselő, az Oktatási és Kulturális Bizottság tagja, volt oktatási miniszter és Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke, volt oktatási miniszter a Finn Nagykövetségen március 21-én. A Tanárképzés és tanári életpálya – tapasztalatok, kihívások és bevált módszerek finn és magyar szemmel című konferencián – amelyhez Irja Ansalehto-Salmi, a vantaa-i Peltola Általános Iskola igazgatója és dr. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is hozzászólt – az előadók egybehangzó álláspontja az volt, hogy a jövő tudatos, innovatív képességű, rugalmas iskolát kíván, amely szociális, kulturális és sportterületen egyaránt fejleszt, biztosítja az egyéni tanulás lehetőségét, megalapozza az „e-kultúrát” és a valószínűsíthető jövőt is figyelembe veszi. Az átalakításokat pedig gyorsan kell végrehajtani, békés környezetben.

Egyre népszerűbbek Magyarországon a versmondó események, a versfesztiválok, és ebben jelentős szerepet játszik a Magyar Versmondók Egyesülete. A vers túllépett a korábbi keretein, ma már nemcsak az állami és iskolai ünnepségek, illetve a Ki mit tud? programjában szerepel, nemcsak irodalmi konferenciákon kerül szóba, hanem önálló produkcióként is megjelenik. A gálaműsorokat népes hallgatóság előtt tartják, az előadások Közép-Európa egyik legismertebb pódiumművészeti eseményei lettek. A műsorokhoz kapcsolódó előadások a verses drámától a versszínház műfajáig sorra veszik a pódiumművészet és a határok nélküli média adta lehetőségeket. Elemzik korunk versmondói, előadóművészi jellemzőit, majd a gálaműsorban fergeteges zenés versszínházi show-t láthatnak és hallhatnak a nézők. Arról, hogy mitől lett újra ilyen vonzó a vers, Kiss László közművelődési szervezőt, rendezőt, a Versmondó folyóirat főszerkesztőjét, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökét kérdeztük.

A Magyar Nemzeti Galéria a magyar képzőművészet temploma. 2014-ben a modern magyar művészet, az avantgárd egyik legjelentősebb alakjának, Bálint Endrének rendezett kiállítást születésének 100. évfordulója alkalmából, akinek varázsa a csendjében rejlik. A levélbélyegtől a korhadt fáig minden tárgyat képes volt alkotássá varázsolni. Igazi kulturális élelmiszer a tárlat, ahol a kurátor nemcsak gondozza a képeket, alkotásokat, hanem beavatkozik, elrendezéssel, egy-egy szobabelső felépítésével, kordokumentumok kiállításával. Ilyen a Bálint Endre-emléktöredékekből építkező kiállítás, amely a lehető legteljesebb spektrumban idézi meg a festő alakját.

Magyarországon sokáig főként színpadi szerzőként ismertük, de a világ inkább dokumentarista prózaírónak tartja. Dokumentarista módszerével újraalkotja a múltbéli eseményeket, így hozza létre műveit. A konkrét és a végtelen időben egyszerre halad. Műfaja rokon a tényfeltáró újságírással. Kiválóan kiigazodik a feljegyzések között, dolgos szerzetesek becsületességével építi a történeteit. Úgy tartja, hogy a megtörtént dolgoknak nincs metaforikus értelmük. Azon szerencsés szerzők közé tartozik, akit keresnek az olvasók, és munkásságát még anyagilag is elismerik.

A PISA 2012 aggasztó képet mutat a magyar iskola teljesítményéről: a 15 éves diákok mind matematikában, mind természettudományban, mind olvasás-szövegértésben jelentősen rontottak a korábbi évek eredményeihez képest. Ennek oka leegyszerűsítve az, hogy a gyengék még gyengébbek lettek. Aki ismeri a magyar közoktatást, csöppet sem lepődött meg a teljesítmények romlásán – véli Csapó Benő egyetemi tanár.

Míg az élet több területén – munkaerőpiac, tudományos világ, politika – sokat hallani a női egyenjogúság sérüléséről, világszerte egyre több szó esik az erősebb nem „hátrányos helyzetéről” az iskolákban. A lányok jobban teljesítenek a közoktatásban, többségben vannak a középiskolákban és a felsőoktatásban, a fiúknál ráadásul sokkal jobban számít a családi háttér a sikeres tanulmányi életúthoz, mint a lányoknál.

December 17-én, az év végi ünnepek előtt néhány nappal vette át nyereményét a tizenegy díjazott A dinamótól Harry Potterig című szellemitulajdon-védelmi óravázlatíró pályázat díjátadóval egybekötött eredményhirdetésén.

December 17-én, az év végi ünnepek előtt néhány nappal vette át nyereményét a tizenegy díjazott A dinamótól Harry Potterig című szellemitulajdon-védelmi óravázlatíró pályázat díjátadóval egybekötött eredményhirdetésén.

November 23-án rendezték meg az integrált természettudományos vetélkedő országos döntőjét a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó szervezésében a győri Krúdy Gyula Középiskolában. Az áprilisban indult, többfordulós verseny a 9–11 évfolyamos tanulóknak szól. Idén mintegy 200 négyfős csapat indult, közülük a legjobb tíz küzdött a dobogó legfelső fokáért és az értékes nyereményekért. A fődíj egy négynapos erdélyi utazás volt, melyet a miskolci Földes Ferenc Gimnázium csapata és felkészítő tanára nyert el.

November 9-én ért véget az ötödik alkalommal megrendezett országos történelmi műveltségi vetélkedő, amelyet a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és a budapesti Németh László Gimnázium szervezett középiskolás diákok számára. A több mint 300 nevezett csapatból a Forrásközpontú történelem elnevezésű verseny döntőjében a legjobb tíz mérhette össze tudását az értékes díjakért. A fődíjat, az erdélyi körutazást a szekszárdi Garay János Gimnázium Libertini csapata nyerte.

December első napjaiban hozták nyilvánosságra a PISA 2012 nemzetközi tanulói teljesítményvizsgálat eredményeit, amely szerint a magyar eredmények romlottak. Ennek okairól, tanulságairól és az elmúlt évek oktatáspolitikai változásairól kérdeztük a parlament oktatási bizottságának elnökét, volt oktatási minisztert. Interjú Pokorni Zoltánnal.

Magukra vannak hagyva a gyerekeket a kibertében, a felnőttek – a szülők és a pedagógusok – ugyanis nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a netes veszélyeknek, sőt nem is tudják, mit csinál a gyerek az interneten. Pedig egyre inkább terjed az online zaklatás, az úgynevezett cyberbullying. Ráadásul a való élet elkövetői a virtuális életben gyakran áldozatokká válnak, a bántalmazottak pedig elkövetőkké. Interjú Parti Katalin kriminológussal.

A Romániát évtizedeken át féktelenül nyomás alatt tartó kommunista rendszer rémuralmát, a diktatúra fenntartóinak és működtetőinek sem embert, sem Istent nem ismerő, elvakult önkényét és mindemellett a tisztesség, a becsület és az igazság melletti kiállás szép példáit 102 percben filmvásznon bemutatni lehetetlen – hihetnénk első hallásra… de csak első hallásra.

A Romániát évtizedeken át féktelenül nyomás alatt tartó kommunista rendszer rémuralmát, a diktatúra fenntartóinak és működtetőinek sem embert, sem Istent nem ismerő, elvakult önkényét és mindemellett a tisztesség, a becsület és az igazság melletti kiállás szép példáit 102 percben filmvásznon bemutatni lehetetlen – hihetnénk első hallásra… de csak első hallásra.

Dr. Ozsváth Judit, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának adjunktusa gyökeres változásokban, a tananyag számottevő szűkítésében és az osztálylétszámok csökkentésében látja a személyközpontú iskolai nevelés lehetőségét. Idén nyáron Tusványoson a Commitment-sátorban is szólt erről, most pedig arra kértük, fejtse ki bővebben gondolatait.

Dr. Ozsváth Judit, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Karának adjunktusa gyökeres változásokban, a tananyag számottevő szűkítésében és az osztálylétszámok csökkentésében látja a személyközpontú iskolai nevelés lehetőségét. Idén nyáron Tusványoson a Commitment-sátorban is szólt erről, most pedig arra kértük, fejtse ki bővebben gondolatait.

Ahogy mondani szokták, a jóslás mindig nehéz, hiszen a jövőre vonatkozik, mégis az a helyzet, hogy minél többet tudunk a jelenről, egyúttal annál többet tudunk a lehetséges jövőről is. Ma az oktatás világáról mért adatok, tények, eredmények hihetetlen mennyiségben, sokszor feldolgozatlanul állnak a döntéshozók rendelkezésére. Rajtunk áll, alakítjuk a jövőt vagy elszenvedjük.

Ahogy mondani szokták, a jóslás mindig nehéz, hiszen a jövőre vonatkozik, mégis az a helyzet, hogy minél többet tudunk a jelenről, egyúttal annál többet tudunk a lehetséges jövőről is. Ma az oktatás világáról mért adatok, tények, eredmények hihetetlen mennyiségben, sokszor feldolgozatlanul állnak a döntéshozók rendelkezésére. Rajtunk áll, alakítjuk a jövőt vagy elszenvedjük.

Az első PISA-mérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala, 2001 óta sokan próbálták megfejteni a finn oktatási csoda titkát, azt, hogy miként tudott egy ország viszonylag rövid idő alatt, reális erőforrás-felhasználással egy sikeres, hatékony és méltányos oktatási rendszert létrehozni és évtizedes távlatban fenntartani. Szakértői csoportok ezrei tanulmányozták a helyszínen az iskolák, a tanárképzés, az oktatásirányítás napi gyakorlatát, számtalan elemzés, konferencia témája volt a finn oktatás. Néhány hete jelent meg a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó jóvoltából Pasi Sahlberg A finn példa című könyve Fazekas Dóra fordításában. A magyar kiadás szakmai lektorával, Sió Lászlóval beszélgettünk.

Az első PISA-mérés eredményeinek nyilvánosságra hozatala, 2001 óta sokan próbálták megfejteni a finn oktatási csoda titkát, azt, hogy miként tudott egy ország viszonylag rövid idő alatt, reális erőforrás-felhasználással egy sikeres, hatékony és méltányos oktatási rendszert létrehozni és évtizedes távlatban fenntartani. Szakértői csoportok ezrei tanulmányozták a helyszínen az iskolák, a tanárképzés, az oktatásirányítás napi gyakorlatát, számtalan elemzés, konferencia témája volt a finn oktatás. Néhány hete jelent meg a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó jóvoltából Pasi Sahlberg A finn példa című könyve Fazekas Dóra fordításában. A magyar kiadás szakmai lektorával, Sió Lászlóval beszélgettünk.

A Vácrátóti Botanikus Kertbe látogatók nyár végétől újdonságként találkozhatnak a Pannon Magbankot bemutató kiállítással. Az interaktív ismeretterjesztő tárlat a Berkenyeház Látogatóközpontban kapott helyet.

A Vácrátóti Botanikus Kertbe látogatók nyár végétől újdonságként találkozhatnak a Pannon Magbankot bemutató kiállítással. Az interaktív ismeretterjesztő tárlat a Berkenyeház Látogatóközpontban kapott helyet.

Alig telt el másfél hónap a tanévkezdés óta, és az iskolák közel negyede már elkezdte megszervezni a közösségi szolgálatot, emellett a fogadó szervezetek is több programmal készülnek, hogy minden tanuló az érdeklődésének megfelelő tevékenység közül választhasson. Többek között tárlatvezetésben, régészeti feltárásokban, állatmenhelyek segítésében tevékenykedhetnek, de időseket is meglátogathatnak a diákok.

Alig telt el másfél hónap a tanévkezdés óta, és az iskolák közel negyede már elkezdte megszervezni a közösségi szolgálatot, emellett a fogadó szervezetek is több programmal készülnek, hogy minden tanuló az érdeklődésének megfelelő tevékenység közül választhasson. Többek között tárlatvezetésben, régészeti feltárásokban, állatmenhelyek segítésében tevékenykedhetnek, de időseket is meglátogathatnak a diákok.

Lackfi János három újranyomást megélt, Milyenek a magyarok? című könyve után novemberben a Milyenek MÉG a magyarok? című folytatáskötetet is kezükbe vehetik az olvasók. A rendkívül sokszínű és termékeny író, költő, műfordító, szerkesztő elárulta azt is, hogy jelenleg egy regény megírásán munkálkodik. És – az alkotáson túl – még sok minden vár rá ebben az évben, 2013-ban ugyanis Prima Primissima Díjra jelölték a magyar irodalom kategóriában Szalay Károly és Vathy Zsuzsa mellett. Életéről, hétköznapjairól, világképéről, családjáról és gazdag alkotói világáról beszélt lapunknak, nem is akárhogyan: amolyan Lackfi-stílusban.

Lackfi János három újranyomást megélt, Milyenek a magyarok? című könyve után novemberben a Milyenek MÉG a magyarok? című folytatáskötetet is kezükbe vehetik az olvasók. A rendkívül sokszínű és termékeny író, költő, műfordító, szerkesztő elárulta azt is, hogy jelenleg egy regény megírásán munkálkodik. És – az alkotáson túl – még sok minden vár rá ebben az évben, 2013-ban ugyanis Prima Primissima Díjra jelölték a magyar irodalom kategóriában Szalay Károly és Vathy Zsuzsa mellett. Életéről, hétköznapjairól, világképéről, családjáról és gazdag alkotói világáról beszélt lapunknak, nem is akárhogyan: amolyan Lackfi-stílusban.

Hét év után ismét 100 százalékos hazai tulajdonba került vissza Magyarország legjelentősebb oktatási fejlesztő műhelye, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., miután a Sanoma értékesítette tulajdonrészét a meghatározó tankönyvkiadóban. A tulajdonosváltás a Tankönyvkiadó céljait, tevékenységét nem érinti: a vállalat továbbra is a nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését tekinti legfontosabb feladatának.

Hét év után ismét 100 százalékos hazai tulajdonba került vissza Magyarország legjelentősebb oktatási fejlesztő műhelye, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., miután a Sanoma értékesítette tulajdonrészét a meghatározó tankönyvkiadóban. A tulajdonosváltás a Tankönyvkiadó céljait, tevékenységét nem érinti: a vállalat továbbra is a nemzeti köznevelési rendszer megújulásához szükséges minőségi tananyagok elkészítését tekinti legfontosabb feladatának.

Ötévente szakértők értékelik majd minden pedagógus munkáját – Sipos Imre a közoktatás hatályba lépett változásairól

Az új tanévben hatályba lépett változások elsősorban a tanulók érdekeit szolgálják és lényeges minőségi változást hoznak a köznevelés rendszerébe – értékelte tanévkezdéskor a közoktatás helyzetét Sipos Imre. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár úgy látja, természetes, hogy egy ekkora, alapjaiban átalakított rendszer soha nem tekinthető teljesen késznek és az átalakítás folyamata sem nehézségek nélküli. „Gyakran találkozunk olyan esetekkel és helyzetekkel, amelyekre a lassan két évvel ezelőtt elfogadott törvény még értelemszerűen nem tudott reagálni, az oktatásirányítás azonban megfelelő módon kezeli a felmerülő problémákat” – nyilatkozta lapunknak, hozzátéve: a „finomhangolást” folytatják a jövőben is.

Ötévente szakértők értékelik majd minden pedagógus munkáját – Sipos Imre a közoktatás hatályba lépett változásairól

Az új tanévben hatályba lépett változások elsősorban a tanulók érdekeit szolgálják és lényeges minőségi változást hoznak a köznevelés rendszerébe – értékelte tanévkezdéskor a közoktatás helyzetét Sipos Imre. A köznevelésért felelős helyettes államtitkár úgy látja, természetes, hogy egy ekkora, alapjaiban átalakított rendszer soha nem tekinthető teljesen késznek és az átalakítás folyamata sem nehézségek nélküli. „Gyakran találkozunk olyan esetekkel és helyzetekkel, amelyekre a lassan két évvel ezelőtt elfogadott törvény még értelemszerűen nem tudott reagálni, az oktatásirányítás azonban megfelelő módon kezeli a felmerülő problémákat” – nyilatkozta lapunknak, hozzátéve: a „finomhangolást” folytatják a jövőben is.

Több mint 1,3 millió diák az iskolapadokban – Körkép az 1018. tanév megkezdése előtt

Kiválóan képzett, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás, nem valósítható meg az ország felemelkedése – emelte ki az Országos Szakmai Tanévnyitó keretében rendezett, A tanév itt kezdődik! című, II. Köznevelési szakmai konferencián Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus 22-én a SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központban Budapesten. A Modern Iskola magazin által, az oktatáspolitikai kormányzat, a szakmai intézmények és szervezetek, taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, valamint kulturális intézmények bevonásával a 2013/2014-es tanév kezdetének küszöbén immár hagyományosan szervezett kétnapos rendezvényt idén is igen nagy érdeklődés kísérte.

Több mint 1,3 millió diák az iskolapadokban – Körkép az 1018. tanév megkezdése előtt

Kiválóan képzett, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás, nem valósítható meg az ország felemelkedése – emelte ki az Országos Szakmai Tanévnyitó keretében rendezett, A tanév itt kezdődik! című, II. Köznevelési szakmai konferencián Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter augusztus 22-én a SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központban Budapesten. A Modern Iskola magazin által, az oktatáspolitikai kormányzat, a szakmai intézmények és szervezetek, taneszközgyártó és -forgalmazó cégek, valamint kulturális intézmények bevonásával a 2013/2014-es tanév kezdetének küszöbén immár hagyományosan szervezett kétnapos rendezvényt idén is igen nagy érdeklődés kísérte.

Hogyan nevelhetünk környezettudatos gyerekeket?

Oktatás a fenntarthatóság szolgálatában címmel rendeztek konferenciát május 23-án, amelyen környezeti, társadalmi és gazdasági kérdésekhez kapcsolódó projektbemutatókkal, kipróbálható módszertani eszközökkel, interaktív beszélgetésekkel és újrahasznosított anyagokból összeállított divatbemutatóval várták az érdeklődőket.

Hogyan nevelhetünk környezettudatos gyerekeket?

Oktatás a fenntarthatóság szolgálatában címmel rendeztek konferenciát május 23-án, amelyen környezeti, társadalmi és gazdasági kérdésekhez kapcsolódó projektbemutatókkal, kipróbálható módszertani eszközökkel, interaktív beszélgetésekkel és újrahasznosított anyagokból összeállított divatbemutatóval várták az érdeklődőket.

Törvényszerű, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a magyar egyetemekre, viszont téves az az állítás, hogy tömegesen vándorolnak ki külföldre a diploma megszerzése után a fiatalok – állítja az új felsőoktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István az Új Katedrának elmondta: egyáltalán nem volt nehéz megállapodnia a hallgatókkal a vitatott kérdésekben. Azt is elárulta, hogyan került az unokája a tárgyalások témái közé.

Törvényszerű, hogy egyre kevesebben jelentkeznek a magyar egyetemekre, viszont téves az az állítás, hogy tömegesen vándorolnak ki külföldre a diploma megszerzése után a fiatalok – állítja az új felsőoktatásért felelős államtitkár. Klinghammer István az Új Katedrának elmondta: egyáltalán nem volt nehéz megállapodnia a hallgatókkal a vitatott kérdésekben. Azt is elárulta, hogyan került az unokája a tárgyalások témái közé.

Egyre több pedagógus használja a digitális tananyagokat; nem igaz, hogy a magyar tanárok idegenkednének az új technikáktól, csak meg kell őket győzni azok hatékonyságáról. A nemzetközi élvonalban vagyunk a digitális tananyagok fejlesztésében – mindezekről Racskó Péter e-learning szakemberrel, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó ICT-igazgatójával beszélgettünk.

Egyre több pedagógus használja a digitális tananyagokat; nem igaz, hogy a magyar tanárok idegenkednének az új technikáktól, csak meg kell őket győzni azok hatékonyságáról. A nemzetközi élvonalban vagyunk a digitális tananyagok fejlesztésében – mindezekről Racskó Péter e-learning szakemberrel, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó ICT-igazgatójával beszélgettünk.

„A 2013/2014-es tanévre 96 881 gyermek iratkozott be első osztályba az állami fenntartású intézményekben az április 8–9-i beiratkozási napokon. Tavaly országosan 100 195 tanuló kezdte meg általános iskolai tanulmányait (a nem állami iskolákat is beleszámítva), ebből 84 101 az azóta államivá vált intézményekben” – olvasható a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ honlapján. Kevésbé körülményesen fogalmazva: idén 15 százalékkal több gyermek elhelyezéséről kell gondoskodnia az államnak. Furcsa polémia bontakozott ki arról, vajon honnan kerülhetett elő ez a 12 780 kiselsős, s arról is, lehetett-e előre számítani rájuk.

„A 2013/2014-es tanévre 96 881 gyermek iratkozott be első osztályba az állami fenntartású intézményekben az április 8–9-i beiratkozási napokon. Tavaly országosan 100 195 tanuló kezdte meg általános iskolai tanulmányait (a nem állami iskolákat is beleszámítva), ebből 84 101 az azóta államivá vált intézményekben” – olvasható a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ honlapján. Kevésbé körülményesen fogalmazva: idén 15 százalékkal több gyermek elhelyezéséről kell gondoskodnia az államnak. Furcsa polémia bontakozott ki arról, vajon honnan kerülhetett elő ez a 12 780 kiselsős, s arról is, lehetett-e előre számítani rájuk.

Alig van diplomás munkanélküliség, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő bérelőnyük van az egyetemet, főiskolát végzetteknek a szakképzetlenekhez képest. A munkaerőpiac továbbra is jól képzett munkavállalókat szív fel és kevésbé a szakmunkásokat. Nemrég jelent meg a 2012-es Társadalmi Riport, amelynek több tanulmánya is foglalkozik a magyar oktatás folyamataival. Tóth István Györgyöt, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatóját, a Társadalmi Riport társszerkesztőjét kérdeztük ezek megállapításairól.

Alig van diplomás munkanélküliség, és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő bérelőnyük van az egyetemet, főiskolát végzetteknek a szakképzetlenekhez képest. A munkaerőpiac továbbra is jól képzett munkavállalókat szív fel és kevésbé a szakmunkásokat. Nemrég jelent meg a 2012-es Társadalmi Riport, amelynek több tanulmánya is foglalkozik a magyar oktatás folyamataival. Tóth István Györgyöt, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. vezérigazgatóját, a Társadalmi Riport társszerkesztőjét kérdeztük ezek megállapításairól.

Setényi János szerint nagy a kockázati felára az egyeztetések nélküli reformnak

Az oktatáspolitikai változások nem épültek társadalmi párbeszédre, ezért komoly társadalmi kockázatokat hordoznak – állítja Setényi János oktatáskutató. Most is csak a reformok két évtizedes ide-oda „rángatózása” folytatódik, s ez a társadalom legfőbb tőkéit, a bizalmat, a stabilitást morzsolja fel. Mintha az átalakítás lenne a cél, pedig annak csak eszköznek kellene lennie valamilyen oktatáspolitika megfontolás érdekében.

Setényi János szerint nagy a kockázati felára az egyeztetések nélküli reformnak

Az oktatáspolitikai változások nem épültek társadalmi párbeszédre, ezért komoly társadalmi kockázatokat hordoznak – állítja Setényi János oktatáskutató. Most is csak a reformok két évtizedes ide-oda „rángatózása” folytatódik, s ez a társadalom legfőbb tőkéit, a bizalmat, a stabilitást morzsolja fel. Mintha az átalakítás lenne a cél, pedig annak csak eszköznek kellene lennie valamilyen oktatáspolitika megfontolás érdekében.

Az utóbbi évek kutatásainak eredményeként egyre több ismerettel rendelkezünk a magyarországi frissdiplomások, köztük a pedagógusok munkaerő-piaci helyzetéről. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett kutatás a 2007-ben diplomázott egykori hallgatókat vizsgálta, míg a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül az egyes felsőoktatási intézmények a 2008-ban és 2010-ben végzettjeikről gyűjtöttek adatokat.

Az utóbbi évek kutatásainak eredményeként egyre több ismerettel rendelkezünk a magyarországi frissdiplomások, köztük a pedagógusok munkaerő-piaci helyzetéről. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett kutatás a 2007-ben diplomázott egykori hallgatókat vizsgálta, míg a Diplomás Pályakövető Rendszer keretein belül az egyes felsőoktatási intézmények a 2008-ban és 2010-ben végzettjeikről gyűjtöttek adatokat.

Reális kockázatvállalás vagy felelőtlenség?

A köznevelésről szóló törvényt majdnem egy éve fogadta el az Országgyűlés. Azóta tudható, hogy 2013 januárjától – az óvoda kivételével – állami fenntartásba kerülnek a köznevelési intézmények. Ehhez képest csak november elején kezdhették meg az átadás-átvétel szabályait tartalmazó törvény vitáját a képviselők, amit sürgősséggel, az érdemi véleményütköztetés lehetőségét minimalizálva, a hónap végéig feltehetően le is zavarnak majd. Azonban ha mindez sikerrel jár is, kérdés, hogy a törvényszöveg és a valóság összhangban lesz-e annyira, hogy a kormányzati szándék megvalósuljon, nem is szólva az igencsak szűkre szabott határidőkről.

Reális kockázatvállalás vagy felelőtlenség?

A köznevelésről szóló törvényt majdnem egy éve fogadta el az Országgyűlés. Azóta tudható, hogy 2013 januárjától – az óvoda kivételével – állami fenntartásba kerülnek a köznevelési intézmények. Ehhez képest csak november elején kezdhették meg az átadás-átvétel szabályait tartalmazó törvény vitáját a képviselők, amit sürgősséggel, az érdemi véleményütköztetés lehetőségét minimalizálva, a hónap végéig feltehetően le is zavarnak majd. Azonban ha mindez sikerrel jár is, kérdés, hogy a törvényszöveg és a valóság összhangban lesz-e annyira, hogy a kormányzati szándék megvalósuljon, nem is szólva az igencsak szűkre szabott határidőkről.

Az Országgyűlés előtt van már a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat, amely néhány jogi és eljárási kérdést ugyan tisztáz, ám a 2013 januárjától életbe lépő új működéssel kapcsolatos számos kérdésre nem ad választ. Törvények, miniszteri és helyi rendeletek, szabályzatok, utasítások módosítására és létrehozására van még szükség ahhoz, hogy világosabb kép alakulhasson ki.

Az Országgyűlés előtt van már a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvényjavaslat, amely néhány jogi és eljárási kérdést ugyan tisztáz, ám a 2013 januárjától életbe lépő új működéssel kapcsolatos számos kérdésre nem ad választ. Törvények, miniszteri és helyi rendeletek, szabályzatok, utasítások módosítására és létrehozására van még szükség ahhoz, hogy világosabb kép alakulhasson ki.

Behozhatatlan csúszás a tartalmi szabályozásban?

Tovább csúszik a kerettantervek kiadása, a legfrissebb információk szerint október közepén is még csak a tervezeteket hozza nyilvánosságra a tárca. Mindeközben régen el kellett volna kezdődnie az új dokumentumok alapján az iskolai programok, helyi tantervek átalakításának, az új tankönyvek fejlesztésének, kipróbálásának, akkreditációjának. A csúszásnál is nagyobb baj, hogy a közkézen forgó jogszabálytervezet tájékozatlanságot, átgondolatlanságot, zavarodottságot tükröz.

Behozhatatlan csúszás a tartalmi szabályozásban?

Tovább csúszik a kerettantervek kiadása, a legfrissebb információk szerint október közepén is még csak a tervezeteket hozza nyilvánosságra a tárca. Mindeközben régen el kellett volna kezdődnie az új dokumentumok alapján az iskolai programok, helyi tantervek átalakításának, az új tankönyvek fejlesztésének, kipróbálásának, akkreditációjának. A csúszásnál is nagyobb baj, hogy a közkézen forgó jogszabálytervezet tájékozatlanságot, átgondolatlanságot, zavarodottságot tükröz.

A miniszteri akarat által megnevezett kiadványnak nem lehet konkurenciája

Már csak egy cégtől rendelhetnek az iskolák tankönyveket. A jövőben új eljárásrendben, pályázati úton is felkerülhet a tankönyvjegyzékre egy kiadvány, s a miniszteri döntés nyertesének konkurenciája sem lehet. Kevesebb lesz a kiadó és a kiadvány is. Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint nincs indok ilyen mértékű változtatásra, és drágább lesz az államnak az új rendszer, a kerettantervek csúszása pedig nehéz helyzetbe hoz mindenkit.

A miniszteri akarat által megnevezett kiadványnak nem lehet konkurenciája

Már csak egy cégtől rendelhetnek az iskolák tankönyveket. A jövőben új eljárásrendben, pályázati úton is felkerülhet a tankönyvjegyzékre egy kiadvány, s a miniszteri döntés nyertesének konkurenciája sem lehet. Kevesebb lesz a kiadó és a kiadvány is. Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke szerint nincs indok ilyen mértékű változtatásra, és drágább lesz az államnak az új rendszer, a kerettantervek csúszása pedig nehéz helyzetbe hoz mindenkit.

Az új tanév kezdetével új szakaszba lépnek a kormány reformtörekvései: a stratégiáról és elvekről szóló viták és döntések helyébe a konkrét részletek kimunkálása és főként a megvalósítás lép. A beszédek és a papírok helyét a tettek veszik át, kiderül, mi az, ami a valóságban működőképes, s mi az, ami nem. Ami eddig kockázat nélküli disputa volt (s aminek legfeljebb politikai ára lehetett, hiszen a rendszert, a napi működést nem érintette), az mostantól tétre megy.

Az új tanév kezdetével új szakaszba lépnek a kormány reformtörekvései: a stratégiáról és elvekről szóló viták és döntések helyébe a konkrét részletek kimunkálása és főként a megvalósítás lép. A beszédek és a papírok helyét a tettek veszik át, kiderül, mi az, ami a valóságban működőképes, s mi az, ami nem. Ami eddig kockázat nélküli disputa volt (s aminek legfeljebb politikai ára lehetett, hiszen a rendszert, a napi működést nem érintette), az mostantól tétre megy.

Minden ötödik magyar diák funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolából, ugyanakkor egyre több gyermekirodalmi kötet fogy a boltokból és a könyvtárakból. Igaz, nem a kötelezően előírt klasszikusok, hanem a tantervkészítők által száműzött kortárs művek. Hogy lehetne elérni, hogy minél több gyerek megszeresse az olvasást?

Minden ötödik magyar diák funkcionális analfabétaként kerül ki az általános iskolából, ugyanakkor egyre több gyermekirodalmi kötet fogy a boltokból és a könyvtárakból. Igaz, nem a kötelezően előírt klasszikusok, hanem a tantervkészítők által száműzött kortárs művek. Hogy lehetne elérni, hogy minél több gyerek megszeresse az olvasást?

Idén több mint 30 ezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint a korábbi években. Ennek legfőbb okait a hirtelen bevezetett új finanszírozási szabályokban kereshetjük – véli Varga Júlia közgazdász, oktatáskutató, aki úgy látja, leginkább a szegényebb családok gyermekei mondtak le a felvételiről.

„Eddig még kérdésként sem merült fel, hogy mit kezdjünk azzal a történelemben most először előállt helyzettel, amikor a tudás egy szegmensét, a digitális kultúrához való hatékony kapcsolódást nem a tanár birtokolja, hanem a tanítványai” – mondta nemrég Gyarmathy Éva pszichológus a témáról tartott rendezvényen. Azóta megjelent a Digitális Nemzedék Konferencia on-line tanulmánykötete is.

„Eddig még kérdésként sem merült fel, hogy mit kezdjünk azzal a történelemben most először előállt helyzettel, amikor a tudás egy szegmensét, a digitális kultúrához való hatékony kapcsolódást nem a tanár birtokolja, hanem a tanítványai” – mondta nemrég Gyarmathy Éva pszichológus a témáról tartott rendezvényen. Azóta megjelent a Digitális Nemzedék Konferencia on-line tanulmánykötete is.

 

Gloviczki Zoltán szerint az új törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a nevelés került középpontba

Az iskolarendszer várható megújulásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit december 20-án dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, miután a Magyar Országgyűlés 252 igen (és 62 nem) szavazattal elfogadta a Nemzeti köznevelési törvényt.

 

Gloviczki Zoltán szerint az új törvény egyik legfontosabb eleme, hogy a nevelés került középpontba

Az iskolarendszer várható megújulásáról tájékoztatta a sajtó képviselőit december 20-án dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár, miután a Magyar Országgyűlés 252 igen (és 62 nem) szavazattal elfogadta a Nemzeti köznevelési törvényt.

 

Nincs felkészülve az ország a köznevelési törvénnyel járó radikális változásokra – véli Halász Gábor oktatáskutató, aki legfeljebb néhány éves életet jósol a nemzetközi trendeknek ellentmondó, decemberben megszavazott közoktatási rendszernek. Az ELTE egyetemi tanára ugyanakkor nem tartja tragédiának sem a tankötelezettség felső korhatárának leszállítását, sem a központosított tantervet.

 

Nincs felkészülve az ország a köznevelési törvénnyel járó radikális változásokra – véli Halász Gábor oktatáskutató, aki legfeljebb néhány éves életet jósol a nemzetközi trendeknek ellentmondó, decemberben megszavazott közoktatási rendszernek. Az ELTE egyetemi tanára ugyanakkor nem tartja tragédiának sem a tankötelezettség felső korhatárának leszállítását, sem a központosított tantervet.

 

Elfogadta a köznevelésről szóló törvény tervezetét a kormány és benyújtotta a parlamentnek. Előző lapszámunkban részletesen foglalkoztunk a törvénytervezet legfontosabb változást jelentő elemével, a fenntartói rendszer átalakításával, illetve a javaslat költségvetési hátterével, most pedig a javaslat néhány éles szakmai vitát kiváltó elemét igyekszünk körbejárni.

 

Elfogadta a köznevelésről szóló törvény tervezetét a kormány és benyújtotta a parlamentnek. Előző lapszámunkban részletesen foglalkoztunk a törvénytervezet legfontosabb változást jelentő elemével, a fenntartói rendszer átalakításával, illetve a javaslat költségvetési hátterével, most pedig a javaslat néhány éles szakmai vitát kiváltó elemét igyekszünk körbejárni.

 

Államosítás szervezési, finanszírozási és politikai kérdőjelekkel

A végjátékhoz közelít a közoktatásról (újabb nevén köznevelésről) szóló törvény módosítása. Az ígéretekkel ellentétben – a jelenlegi ismert tervezet szerint – nem lesz keretjellegű, azaz lényegesen rövidebb, s új sem, a jogszabály jelentős része ugyanis a jelenleg hatályos szöveg átszerkesztett változata. Nagyobb probléma ennél, hogy miközben a köznevelés tervezett változásait – érdemi szakmai vita helyett – Liszt zenéjére komponált turnén mutatja be a tárca vezetése, olyan alapkérdéseket illetően is komoly, a megvalósíthatóságot felvető kérdések sorakoznak, mint az államosítás vagy a finanszírozhatóság.

 

Államosítás szervezési, finanszírozási és politikai kérdőjelekkel

A végjátékhoz közelít a közoktatásról (újabb nevén köznevelésről) szóló törvény módosítása. Az ígéretekkel ellentétben – a jelenlegi ismert tervezet szerint – nem lesz keretjellegű, azaz lényegesen rövidebb, s új sem, a jogszabály jelentős része ugyanis a jelenleg hatályos szöveg átszerkesztett változata. Nagyobb probléma ennél, hogy miközben a köznevelés tervezett változásait – érdemi szakmai vita helyett – Liszt zenéjére komponált turnén mutatja be a tárca vezetése, olyan alapkérdéseket illetően is komoly, a megvalósíthatóságot felvető kérdések sorakoznak, mint az államosítás vagy a finanszírozhatóság.

 

Szakmai és finanszírozási kockázatot jelent a kötelező bevezetés

Hosszas huzavona után, szeptember végén tette közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját, amely lényegében a közoktatásól szóló törvény nagyobb terjedelmű módosítását hivatott előkészíteni. A koncepció várhatóan élénk vitát kiváltó eleme a minisztérium egész napos iskolai oktatás kötelező bevezetésére vonatkozó javaslata lesz.

 

Szakmai és finanszírozási kockázatot jelent a kötelező bevezetés

Hosszas huzavona után, szeptember végén tette közzé a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepcióját, amely lényegében a közoktatásól szóló törvény nagyobb terjedelmű módosítását hivatott előkészíteni. A koncepció várhatóan élénk vitát kiváltó eleme a minisztérium egész napos iskolai oktatás kötelező bevezetésére vonatkozó javaslata lesz.

 

Nyelvoktatási stratégia kérdőjelekkel

A köz- és felsőoktatásban két, a szakiskolákban egy idegen nyelv elsajátítását szeretné biztosítani az oktatási kormányzat egy nemrégiben nyilvánosságra került stratégia szerint. A magyarországi idegennyelv-oktatás fejlesztésének koncepciója az általános iskolától a diplomáig címet viselő dokumentum éles vitát váltott ki – mert bár a célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvtanítási politikájával, a tanítandó idegen nyelvek javasolt sorrendje (az angolnyelv-tudás elsődlegességének megkérdőjelezése), a tanítás ütemezése és módja nem tűnik sem célszerűnek, sem megvalósíthatónak, miközben működő programokat számolna fel a minisztérium.

 

Nyelvoktatási stratégia kérdőjelekkel

A köz- és felsőoktatásban két, a szakiskolákban egy idegen nyelv elsajátítását szeretné biztosítani az oktatási kormányzat egy nemrégiben nyilvánosságra került stratégia szerint. A magyarországi idegennyelv-oktatás fejlesztésének koncepciója az általános iskolától a diplomáig címet viselő dokumentum éles vitát váltott ki – mert bár a célkitűzés összhangban van az Európai Unió nyelvtanítási politikájával, a tanítandó idegen nyelvek javasolt sorrendje (az angolnyelv-tudás elsődlegességének megkérdőjelezése), a tanítás ütemezése és módja nem tűnik sem célszerűnek, sem megvalósíthatónak, miközben működő programokat számolna fel a minisztérium.

 

Szakmai vagy meteorológiai kérdés a nyári szünet hossza?

Megfontolandónak tartaná a tanév rendjének (tanítási idő mértéke, szünetek hossza és helye stb.) áttekintését Pokorni Zoltán. A korábbi oktatási miniszter, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szakmai érveket sorakoztatott felvetése mellett. Ezekkel érdemben nem szállt szembe Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, ehelyett egyszerűen csak az „időnként felröppenő ötletek” közé sorolta a javaslatot. Mindeközben a világ több országában van napirenden a tanítás rendjének átszervezése, a magyarnál már ma is rövidebb nyári szünet megkurtítása. Nem véletlenül: a tanítási idő elosztása, a szünetek helyének kijelölése komoly hatással van az iskolai teljesítményre és az esélyegyenlőségre.

 

Szakmai vagy meteorológiai kérdés a nyári szünet hossza?

Megfontolandónak tartaná a tanév rendjének (tanítási idő mértéke, szünetek hossza és helye stb.) áttekintését Pokorni Zoltán. A korábbi oktatási miniszter, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke szakmai érveket sorakoztatott felvetése mellett. Ezekkel érdemben nem szállt szembe Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, ehelyett egyszerűen csak az „időnként felröppenő ötletek” közé sorolta a javaslatot. Mindeközben a világ több országában van napirenden a tanítás rendjének átszervezése, a magyarnál már ma is rövidebb nyári szünet megkurtítása. Nem véletlenül: a tanítási idő elosztása, a szünetek helyének kijelölése komoly hatással van az iskolai teljesítményre és az esélyegyenlőségre.

 

Mérgesedő vita a finanszírozásról, az óraszámokról, a bérekről

Néhány hónappal ezelőtt még a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése és az életpálya bevezetése volt napirenden. Azóta sokat változott a helyzet: ma a vita a kormányon belül és az érdekvédelmi szervezetekkel is az óraszámok emelésének mértékéről szól s bizonytalanná vált az új bérrendszer bevezetésének időpontja is. Megpróbáltuk áttekinteni a történteket, valamint hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodva tágabb nézőpontból elemezni a vitában elhangzó érveket.

 

Mérgesedő vita a finanszírozásról, az óraszámokról, a bérekről

Néhány hónappal ezelőtt még a pedagógusok kötelező óraszámának csökkentése és az életpálya bevezetése volt napirenden. Azóta sokat változott a helyzet: ma a vita a kormányon belül és az érdekvédelmi szervezetekkel is az óraszámok emelésének mértékéről szól s bizonytalanná vált az új bérrendszer bevezetésének időpontja is. Megpróbáltuk áttekinteni a történteket, valamint hazai és nemzetközi kutatások eredményeire támaszkodva tágabb nézőpontból elemezni a vitában elhangzó érveket.

 

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szakmai irányításával 2008–2011 között megvalósuló Dobbantó projektet a Munkaerő-piaci Alap Képzési alaprészének az OKM 2007-es központi keretéből biztosított 850 millió forintos támogatás tette lehetővé. A projekt szakiskolai előkészítő kilencedik évfolyamra szóló olyan program kidolgozásáról és intézményi bevezetéséről szól, amelyben a 15–24 éves, az oktatási rendszert befejezett képzettség nélkül elhagyó vagy a korai iskolaelhagyás szélén álló fiatalok egyéni ütemtervre épülő fejlesztés eredményképpen visszatalálhatnak az oktatás-képzés világába, vagy sikeresen találhatják meg helyüket a munkaerőpiacon.

 

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány szakmai irányításával 2008–2011 között megvalósuló Dobbantó projektet a Munkaerő-piaci Alap Képzési alaprészének az OKM 2007-es központi keretéből biztosított 850 millió forintos támogatás tette lehetővé. A projekt szakiskolai előkészítő kilencedik évfolyamra szóló olyan program kidolgozásáról és intézményi bevezetéséről szól, amelyben a 15–24 éves, az oktatási rendszert befejezett képzettség nélkül elhagyó vagy a korai iskolaelhagyás szélén álló fiatalok egyéni ütemtervre épülő fejlesztés eredményképpen visszatalálhatnak az oktatás-képzés világába, vagy sikeresen találhatják meg helyüket a munkaerőpiacon.

 

A tankötelezettség 15 éves korra történő leszállítása, a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák „egészséges arányának” helyrebillentése, duális szakképzési modell bevezetése – egyebek mellett ezek a javaslatok is megfogalmazódnak a kormány Széll Kálmán-tervében. Ezek a változtatások önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy elölről kezdhessék a munkát az új közoktatási törvény koncepciójának kidolgozói. Időközben azonban az is kiderült, a törvényt megalapozó költségvetési számítások finoman szólva is korrekcióra szorulnak, Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke pedig az iskolaszerkezet átalakításának szükségességét vetette fel.

 

A tankötelezettség 15 éves korra történő leszállítása, a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák „egészséges arányának” helyrebillentése, duális szakképzési modell bevezetése – egyebek mellett ezek a javaslatok is megfogalmazódnak a kormány Széll Kálmán-tervében. Ezek a változtatások önmagukban is elegendőek lennének arra, hogy elölről kezdhessék a munkát az új közoktatási törvény koncepciójának kidolgozói. Időközben azonban az is kiderült, a törvényt megalapozó költségvetési számítások finoman szólva is korrekcióra szorulnak, Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, Tudományos és Kutatási Bizottságának elnöke pedig az iskolaszerkezet átalakításának szükségességét vetette fel.

Decemberben tette közzé a NEFMI az új közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályáról szóló törvény koncepciójának vitaanyagát. A rövidre szabott véleményezési határidő megnehezíti a párbeszédet, ezért döntöttünk úgy, hogy az Új Katedra honlapján teret biztosítunk a véleményeknek, a vitának. Várjuk az észrevételeket szerzőinktől és olvasóinktól egyaránt, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárulhatunk, hogy a koncepciók nyomán olyan törvények szülessenek, amelyeket a többség szükségesnek, előnyösnek, elfogadhatónak ítél.

A legfrisebb vélemények:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Elnökségének álláspontja

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet véleménye

A Pedagógusok Szakszervezete szakmai álláspontja

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása

A POZITÍV Országos Szakmai Egyesület véleménye

Az Equity – Méltányos Közoktatásért Egyesület észrevételei

A NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE véleménye

Olvasson további véleményeket és írja meg sajátját!

Decemberben tette közzé a NEFMI az új közoktatási törvény, valamint a pedagógus-életpályáról szóló törvény koncepciójának vitaanyagát. A rövidre szabott véleményezési határidő megnehezíti a párbeszédet, ezért döntöttünk úgy, hogy az Új Katedra honlapján teret biztosítunk a véleményeknek, a vitának. Várjuk az észrevételeket szerzőinktől és olvasóinktól egyaránt, bízva abban, hogy ezzel is hozzájárulhatunk, hogy a koncepciók nyomán olyan törvények szülessenek, amelyeket a többség szükségesnek, előnyösnek, elfogadhatónak ítél.

A legfrisebb vélemények:

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Elnökségének álláspontja

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet véleménye

A Pedagógusok Szakszervezete szakmai álláspontja

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása

A POZITÍV Országos Szakmai Egyesület véleménye

Az Equity – Méltányos Közoktatásért Egyesület észrevételei

A NEVELÉSI TANÁCSADÓK EGYESÜLETE véleménye

Olvasson további véleményeket és írja meg sajátját!

 

A Commitment Zrt. november 17-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Gólyavár Mária Terézia termében konferenciát rendezett a pedagógus-életpályamodellről, amelyen szakmai, döntéshozói, szakszervezeti és oktatói oldalról a legkompetensebb szakemberek a lehető legtöbb elvi, gyakorlati, szakmai és pénzügyi szempontot figyelembe véve vitatták meg a pedagógusképzés és a pedagógusszakma keretrendszerének átalakítását.

 

A Commitment Zrt. november 17-én az ELTE Bölcsészettudományi Karán a Gólyavár Mária Terézia termében konferenciát rendezett a pedagógus-életpályamodellről, amelyen szakmai, döntéshozói, szakszervezeti és oktatói oldalról a legkompetensebb szakemberek a lehető legtöbb elvi, gyakorlati, szakmai és pénzügyi szempontot figyelembe véve vitatták meg a pedagógusképzés és a pedagógusszakma keretrendszerének átalakítását.

 

Az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a sajtó a „kiszivárgott” új Közoktatási Törvény koncepciójával. A megjelent véleményeket magam a 2010. november 11-én kelt változat gyermekjogi, diákjogi szempontú vizsgálatával szeretném gazdagítani.

 

Az elmúlt időszakban sokat foglalkozott a sajtó a „kiszivárgott” új Közoktatási Törvény koncepciójával. A megjelent véleményeket magam a 2010. november 11-én kelt változat gyermekjogi, diákjogi szempontú vizsgálatával szeretném gazdagítani.

 

A kulcsfontosságú kérdésekre kell koncentrálni az oktatási törvények módosításánál és a költségvetés elkészítésénél is Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének véleménye szerint. Ezek közé sorolja – mások mellett – az intézmények fenntarthatóságát biztosító finanszírozást, a nevelési feladatok megerősítését, a hátrányos helyzetűek támogatását és az integrációt, valamint egy új pedagóguspolitika kialakítását. Az az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke szerint nem szerencsés a köz- és felsőoktatás, illetve a szakképzés irányításának szétválasztása, és bajnak tartaná, ha az utóbbi területen a döntések nem hosszú távú stratégia mentén, hanem napi munkaerő-piaci szempontok alapján születnének meg. Úgy véli, a nosztalgikus visszatekintés a ’70-es, ’80-as évekre kockázatos, mert amire mint működőre emlékezünk, korántsem biztos, hogy negyven év múlva is megállja a helyét.

 

A kulcsfontosságú kérdésekre kell koncentrálni az oktatási törvények módosításánál és a költségvetés elkészítésénél is Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnökének véleménye szerint. Ezek közé sorolja – mások mellett – az intézmények fenntarthatóságát biztosító finanszírozást, a nevelési feladatok megerősítését, a hátrányos helyzetűek támogatását és az integrációt, valamint egy új pedagóguspolitika kialakítását. Az az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának elnöke szerint nem szerencsés a köz- és felsőoktatás, illetve a szakképzés irányításának szétválasztása, és bajnak tartaná, ha az utóbbi területen a döntések nem hosszú távú stratégia mentén, hanem napi munkaerő-piaci szempontok alapján születnének meg. Úgy véli, a nosztalgikus visszatekintés a ’70-es, ’80-as évekre kockázatos, mert amire mint működőre emlékezünk, korántsem biztos, hogy negyven év múlva is megállja a helyét.

 

Rövidesen elkészül az új közoktatási törvény. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondása szerint a jelenleg hatályos törvénnyel összevetve a leglényegesebb különbség az egyszerűség, közérthetőség és az ésszerűség lesz. Hozzátette: a közoktatás alapdokumentuma a bizalomra épül, ezért – s mert az Oktatásért Felelős Államtitkárság a pedagógusokat és az intézményvezetőket a szakmában jártas, felelősségteljes értelmiségi embereknek tartja – nem fog mindent a legapróbb részletekig szabályozni. A helyettes államtitkár a formálódó Nemzeti Alaptanterv koncepciójáról, a pedagógus-életpályamodellről, az érettségi, a szakképzés és a tanárképzés problémáiról, illetve a tárca jövő évi költségvetést érintő célkitűzéseiről is nyilatkozott lapunknak.

 

Rövidesen elkészül az új közoktatási törvény. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár elmondása szerint a jelenleg hatályos törvénnyel összevetve a leglényegesebb különbség az egyszerűség, közérthetőség és az ésszerűség lesz. Hozzátette: a közoktatás alapdokumentuma a bizalomra épül, ezért – s mert az Oktatásért Felelős Államtitkárság a pedagógusokat és az intézményvezetőket a szakmában jártas, felelősségteljes értelmiségi embereknek tartja – nem fog mindent a legapróbb részletekig szabályozni. A helyettes államtitkár a formálódó Nemzeti Alaptanterv koncepciójáról, a pedagógus-életpályamodellről, az érettségi, a szakképzés és a tanárképzés problémáiról, illetve a tárca jövő évi költségvetést érintő célkitűzéseiről is nyilatkozott lapunknak.

Az új Országgyűlés egyéni képviselői indítványok eredményeként több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek érintik az oktatás világát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a változtatások ne tükröznék az új kabinet álláspontját (az előterjesztők között ott találhatjuk Hoffmann Rózsát, Soltész Miklóst, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárait és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is), a parlament megalakulása és a kormányalakítás közötti időeltolódás volt az oka a javaslatok többségénél az ilyen formában történő beterjesztésének.

Az új Országgyűlés egyéni képviselői indítványok eredményeként több olyan törvénymódosítást is elfogadott, amelyek érintik az oktatás világát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a változtatások ne tükröznék az új kabinet álláspontját (az előterjesztők között ott találhatjuk Hoffmann Rózsát, Soltész Miklóst, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkárait és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest is), a parlament megalakulása és a kormányalakítás közötti időeltolódás volt az oka a javaslatok többségénél az ilyen formában történő beterjesztésének.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrások fejlesztéséért felelős miniszter

A feladatokhoz jobban igazodó finanszírozás bevezetését, átgondolt, ösztönző pedagóguspolitika kialakítását, a nevelési feladatok erősítését és valódi integrációt lehetővé tevő oktatási rendszer kialakítását tarja a legfontosabb feladatainak az oktatás területéért is felelős csúcsminiszter, Réthelyi Miklós. Az oktatás mellett az egészségügyet, a szociális területet, a sportot és a kultúrát is felügyelő miniszter szakmai és nem ideológiai vitákat szeretne, s leszámolna az elmúlt éveket jellemző akarnok, türelmetlen, kapkodó oktatásirányítási gyakorlattal.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrások fejlesztéséért felelős miniszter

A feladatokhoz jobban igazodó finanszírozás bevezetését, átgondolt, ösztönző pedagóguspolitika kialakítását, a nevelési feladatok erősítését és valódi integrációt lehetővé tevő oktatási rendszer kialakítását tarja a legfontosabb feladatainak az oktatás területéért is felelős csúcsminiszter, Réthelyi Miklós. Az oktatás mellett az egészségügyet, a szociális területet, a sportot és a kultúrát is felügyelő miniszter szakmai és nem ideológiai vitákat szeretne, s leszámolna az elmúlt éveket jellemző akarnok, türelmetlen, kapkodó oktatásirányítási gyakorlattal.

„Nehéz helyzetben bölcs emberek tanácsáért folyamodni bölcs dolog” – írja Sólyom László köztársasági elnök, a tanulmány kezdeményezője és az elkészítésére felkért Bölcsek Tanácsa életre hívója a kötet előszavában. Az ajánlás – a korábbi kutatásokra alapozó helyzetelemzés mellett – vállalkozik a vízióalkotásra és a rendszerszerű beavatkozás szükségességét hangsúlyozza. Nem toldozgatásra, javítgatásra van szükség, hanem a magyar oktatás újjáépítésére, hangsúlyozzák a bölcsek.

„Nehéz helyzetben bölcs emberek tanácsáért folyamodni bölcs dolog” – írja Sólyom László köztársasági elnök, a tanulmány kezdeményezője és az elkészítésére felkért Bölcsek Tanácsa életre hívója a kötet előszavában. Az ajánlás – a korábbi kutatásokra alapozó helyzetelemzés mellett – vállalkozik a vízióalkotásra és a rendszerszerű beavatkozás szükségességét hangsúlyozza. Nem toldozgatásra, javítgatásra van szükség, hanem a magyar oktatás újjáépítésére, hangsúlyozzák a bölcsek.

Alkotmánybíróság dönt majd a közoktatási törvény módosításáról. Ezzel minimálisra csökkent annak az esélye, hogy még ebben a kormányzati ciklusban jogszabály írja elő, hogy a felsőoktatásba való belépés feltétele az emelt szinten teljesített érettségi vizsga. Elvileg lenne ugyan mód erre, ám a fiaskó után a kormánypárti képviselők aligha támogatják majd az ellenzék által beterjesztett – tartalmát tekintve amúgy az eredeti javaslattal lényegében teljesen egyező – törvénytervezetet.

Alkotmánybíróság dönt majd a közoktatási törvény módosításáról. Ezzel minimálisra csökkent annak az esélye, hogy még ebben a kormányzati ciklusban jogszabály írja elő, hogy a felsőoktatásba való belépés feltétele az emelt szinten teljesített érettségi vizsga. Elvileg lenne ugyan mód erre, ám a fiaskó után a kormánypárti képviselők aligha támogatják majd az ellenzék által beterjesztett – tartalmát tekintve amúgy az eredeti javaslattal lényegében teljesen egyező – törvénytervezetet.

 

Az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa, amely 42 akadémikusból, illetve akadémiai doktorból áll, legutóbbi ülésén állásfoglalást fogadott el a természettudományos tanárképzésről. A sürgős változtatásokat szorgalmazó dokumentumot eljuttatták az MTA elnökéhez. Pálinkás József teljes mértékben támogatja az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának állásfoglalását.

 

Az ELTE Fizikus Professzori Tanácsa, amely 42 akadémikusból, illetve akadémiai doktorból áll, legutóbbi ülésén állásfoglalást fogadott el a természettudományos tanárképzésről. A sürgős változtatásokat szorgalmazó dokumentumot eljuttatták az MTA elnökéhez. Pálinkás József teljes mértékben támogatja az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának állásfoglalását.

A szakképzés és közvetítésével a gazdaság, a munkaerőpiac, a felsőoktatási struktúra, a szakmai és a pedagógiai trendek gyakorolják a szakmai tanárképzésre a legerőteljesebb befolyást. Az utóbbi évtizedben a moduláris rendszerű és kompetenciaelvű OKJ és az új „bolognai” felsőoktatási szerkezet bevezetésével a szakmai tanárképzést két oldalról is erős kihívások érték. Az alábbiakban a módszertani képzés szemszögéből fogalmazunk meg néhány fontos kiindulópontot.

A szakképzés és közvetítésével a gazdaság, a munkaerőpiac, a felsőoktatási struktúra, a szakmai és a pedagógiai trendek gyakorolják a szakmai tanárképzésre a legerőteljesebb befolyást. Az utóbbi évtizedben a moduláris rendszerű és kompetenciaelvű OKJ és az új „bolognai” felsőoktatási szerkezet bevezetésével a szakmai tanárképzést két oldalról is erős kihívások érték. Az alábbiakban a módszertani képzés szemszögéből fogalmazunk meg néhány fontos kiindulópontot.

A Magyar Gallup Intézet és az Európa Nova Kht. Új Reformkor programja november 6-án és 7-én, Budapesten nemzetközi konferenciát tartott neves hazai és külföldi szakemberek részvételével. A konferenciára való felkészülés során azt a Gallup-filozófiát gondoltuk tovább és adaptáltuk az oktatás-nevelés világára, amelynek alapja nem pusztán egy ideologikus megközelítés, hanem az amerikai Gallup több évtizedes kutatása, miszerint egyértelmű korreláció van az emberek teljesítménye és az erősségeikre koncentráló közvetlen figyelem, érdeklődés motiváló hatása között.

A Magyar Gallup Intézet és az Európa Nova Kht. Új Reformkor programja november 6-án és 7-én, Budapesten nemzetközi konferenciát tartott neves hazai és külföldi szakemberek részvételével. A konferenciára való felkészülés során azt a Gallup-filozófiát gondoltuk tovább és adaptáltuk az oktatás-nevelés világára, amelynek alapja nem pusztán egy ideologikus megközelítés, hanem az amerikai Gallup több évtizedes kutatása, miszerint egyértelmű korreláció van az emberek teljesítménye és az erősségeikre koncentráló közvetlen figyelem, érdeklődés motiváló hatása között.

Válságos időket él az iskolai értékközvetítés. Lehet vitát folytatni arról, hogy mi vezetett ide, hogy hagyományos értékeink válságáról van-e szó, természetes folyamatként egy értékrend-váltás tanúi vagyunk vagy közös alapértékeink mit sem változtak, ám számos ok miatt mégsem ezeket tekintjük útjelzőnek, s ezért szándékosan vagy akaratlanul figyelmen kívül hagyjuk őket. A válasz nyilván más és más lehet annak fényében is, hogy az értékek milyen csoportját vizsgáljuk, az azonban biztos, hogy az iskola, az oktatás értékközvetítő szerepe esetlegessé vált mind tartalmát, mind mélységét illetően, miközben egyre nagyobb és egyre türelmetlenebbül megfogalmazódó az igény, hogy változtassunk ezen.

Válságos időket él az iskolai értékközvetítés. Lehet vitát folytatni arról, hogy mi vezetett ide, hogy hagyományos értékeink válságáról van-e szó, természetes folyamatként egy értékrend-váltás tanúi vagyunk vagy közös alapértékeink mit sem változtak, ám számos ok miatt mégsem ezeket tekintjük útjelzőnek, s ezért szándékosan vagy akaratlanul figyelmen kívül hagyjuk őket. A válasz nyilván más és más lehet annak fényében is, hogy az értékek milyen csoportját vizsgáljuk, az azonban biztos, hogy az iskola, az oktatás értékközvetítő szerepe esetlegessé vált mind tartalmát, mind mélységét illetően, miközben egyre nagyobb és egyre türelmetlenebbül megfogalmazódó az igény, hogy változtassunk ezen.

Kötelező lehet az emelt szinten letett érettségi a felsőoktatási intézményekbe történő felvételhez. A kétszintű érettségi koncepciójának megfelelő, az ellenzék által évek óta követelt módosítás megosztja a kormánypárti oktatáspolitikusokat, miniszteri vezetőket és a felsőoktatási intézményeket, a javaslat valamilyen formában mégis átmehet a parlamenten

Gőzerővel folyik a szakképzés rendszerének átalakítása, a szakképzés intézményeinek szakképzésszervezési társulásokba történő integrálása. Tényként állítható, hogy az elmúlt 6-8 évben az általános iskolákban, az érettségit adó középiskolákban és a felsőoktatásban olyan folyamatok indultak el, amelyek ezen iskolatípusok eredményességét alapjaiban kérdőjelezik meg. Ezekről az anomáliákról igen sok elemzés és tanulmány látott napvilágot, ezért a szakmai közönség előtt jól ismertek. A szakképzés rendszerének átalakításáról, annak következményeiről, hatásairól azonban az általánosságok szintjén mozgó, semmitmondó, inkább politikai jellegűnek, semmint szakmainak mondható megnyilatkozásokon túl keveset hallani. Ha az iskolai rendszerű oktatás minden szintjén – sokak véleménye szerint –átgondolatlan, dilettáns szabályozókat vezetett be az oktatási kormányzat, akkor vajon miért gondolja bárki, hogy ez a szakképzés területén másként lenne?

Gőzerővel folyik a szakképzés rendszerének átalakítása, a szakképzés intézményeinek szakképzésszervezési társulásokba történő integrálása. Tényként állítható, hogy az elmúlt 6-8 évben az általános iskolákban, az érettségit adó középiskolákban és a felsőoktatásban olyan folyamatok indultak el, amelyek ezen iskolatípusok eredményességét alapjaiban kérdőjelezik meg. Ezekről az anomáliákról igen sok elemzés és tanulmány látott napvilágot, ezért a szakmai közönség előtt jól ismertek. A szakképzés rendszerének átalakításáról, annak következményeiről, hatásairól azonban az általánosságok szintjén mozgó, semmitmondó, inkább politikai jellegűnek, semmint szakmainak mondható megnyilatkozásokon túl keveset hallani. Ha az iskolai rendszerű oktatás minden szintjén – sokak véleménye szerint –átgondolatlan, dilettáns szabályozókat vezetett be az oktatási kormányzat, akkor vajon miért gondolja bárki, hogy ez a szakképzés területén másként lenne?

Nem tekinthető tárgyalási alapnak sem – így reagáltak az önkormányzati szövetségek a kormány által beterjesztett költségvetési javaslatra az egyeztetések első napján, és felálltak az asztaltól. A szokatlanul egységes fellépés a büdzsé önkormányzatokat érintő számainak ismeretében nem meglepő.

Nem tekinthető tárgyalási alapnak sem – így reagáltak az önkormányzati szövetségek a kormány által beterjesztett költségvetési javaslatra az egyeztetések első napján, és felálltak az asztaltól. A szokatlanul egységes fellépés a büdzsé önkormányzatokat érintő számainak ismeretében nem meglepő.

Erősen feketére satírozott szemek, gyönyörű porcelánra festett arc, félszembe fésült haj, szűk nadrág, piercing és rengeteg csuklópánt. Néhány éve még a tizenévesek egy része is csodálkozva szemlélte szokatlan külsejű kortársait, az emókat. Ma a húsz év alattiak körében alig akad, aki ne ismerné betéve a stílus teljes kelléktárát, és ne tudná pontosan definiálni, mit is jelent az emo. Az őket körülvevő felnőttek azonban még mindig vitatkoznak: depressziósok, boldogtalanok, vagy egyszerűen csak az éppen aktuális kamaszdivatot követik az emók?

Erősen feketére satírozott szemek, gyönyörű porcelánra festett arc, félszembe fésült haj, szűk nadrág, piercing és rengeteg csuklópánt. Néhány éve még a tizenévesek egy része is csodálkozva szemlélte szokatlan külsejű kortársait, az emókat. Ma a húsz év alattiak körében alig akad, aki ne ismerné betéve a stílus teljes kelléktárát, és ne tudná pontosan definiálni, mit is jelent az emo. Az őket körülvevő felnőttek azonban még mindig vitatkoznak: depressziósok, boldogtalanok, vagy egyszerűen csak az éppen aktuális kamaszdivatot követik az emók?

A közelmúltban Budapesten megrendezett történelem szakmódszertani konferencia résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy napjaink felgyorsuló kultúraváltásának s az általános műveltség elemeinek átalakulása során, a természettudományok, a közgazdaságtudományok mellett, mintegy azokkal korrelatív kapcsolatban, a társadalomtudományok, köztük elsődlegesen azok „közvetítő nyelve”, a történettudomány, illetve tantárgy, továbbra is meghatározó helyet kell hogy elfoglaljon az iskolai stúdiumok között.

A közelmúltban Budapesten megrendezett történelem szakmódszertani konferencia résztvevői kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy napjaink felgyorsuló kultúraváltásának s az általános műveltség elemeinek átalakulása során, a természettudományok, a közgazdaságtudományok mellett, mintegy azokkal korrelatív kapcsolatban, a társadalomtudományok, köztük elsődlegesen azok „közvetítő nyelve”, a történettudomány, illetve tantárgy, továbbra is meghatározó helyet kell hogy elfoglaljon az iskolai stúdiumok között.

Az utóbbi húsz évben az iskola világában számos, korábban ismeretlen probléma keletkezett, s kiterjedtebbé és bonyolultabbá váltak azok is, amelyek már 1990 előtt is mutatkoztak. Az okok nagyrészt ismertek, a politikatudomány, a szociológia mellett a pedagógiai szakirodalom is feltárta őket. A hivatalos oktatáspolitikának a problémákra adott válaszairól, ha akar, tudhat a nagyközönség is, az érintetteknek, főleg a pedagógusoknak pedig mindenképpen tudniuk kell – vagy kellene. De talán számukra sem érdektelen majd’ húsz év elteltével összesítő leltárt készíteni, a részletekből ugyanis nem mindig rajzolódik ki olyan kép, amiből a hogyan tovább is kitetszik.

Az utóbbi húsz évben az iskola világában számos, korábban ismeretlen probléma keletkezett, s kiterjedtebbé és bonyolultabbá váltak azok is, amelyek már 1990 előtt is mutatkoztak. Az okok nagyrészt ismertek, a politikatudomány, a szociológia mellett a pedagógiai szakirodalom is feltárta őket. A hivatalos oktatáspolitikának a problémákra adott válaszairól, ha akar, tudhat a nagyközönség is, az érintetteknek, főleg a pedagógusoknak pedig mindenképpen tudniuk kell – vagy kellene. De talán számukra sem érdektelen majd’ húsz év elteltével összesítő leltárt készíteni, a részletekből ugyanis nem mindig rajzolódik ki olyan kép, amiből a hogyan tovább is kitetszik.

A nyelv megnyilvánulásai szorosan összekapcsolódnak a társadalommal, a társadalmi jelenségek, viszonyok változásaival, a média pedig egyre inkább hat ezekre a változásokra. A televízió az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes.

A nyelv megnyilvánulásai szorosan összekapcsolódnak a társadalommal, a társadalmi jelenségek, viszonyok változásaival, a média pedig egyre inkább hat ezekre a változásokra. A televízió az emberek gondolkodását, véleményalkotását olyan mértékben befolyásolja, amilyenre a többi tömegkommunikációs eszköz nem képes.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.3 – szervezetfejlesztés, továbbképzés, informatikai és pedagógiai szakmai szolgáltatások – és TIOP 3.1.1 – építés, infrastrukturális fejlesztés, eszközbeszerzés – pályázatok forrásaiból megvalósuló TISZK-ek közötti együttműködést tűzte célul a Commitment Zrt. szervezésében júniusban elindított konferenciasorozat.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.3 – szervezetfejlesztés, továbbképzés, informatikai és pedagógiai szakmai szolgáltatások – és TIOP 3.1.1 – építés, infrastrukturális fejlesztés, eszközbeszerzés – pályázatok forrásaiból megvalósuló TISZK-ek közötti együttműködést tűzte célul a Commitment Zrt. szervezésében júniusban elindított konferenciasorozat.