2018. december 18., kedd Auguszta napja

 

Archívum

 

A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) szakmai állásfoglalása a közoktatási törvénytervezet kapcsán

„Az érettségi vizsga megkezdésének feltétele a középiskolai bizonyítvány megszerzése, amelynek tartalmaznia kell, hogy a tanuló 60 óra önként választott társadalmi tevékenységet végzett az érettségi vizsgára jelentkezés időpontjáig.”
A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány üdvözli azt a törekvést, hogy a középiskolai tanulmányok során a diákoknak közösségi szolgálati tevékenységben kell részt venniük. Azonban lenne néhány szakmai észrevételünk és javaslatunk:

1. A fogalom
A szövegben önként választott társadalmi tevékenység szerepel. Ennek pontos meghatározása szükséges, hiszen az „önként választott” jelleg ellentmondásban látszik lenni a tevékenység kötelező jellegével.
Szintén pontosítást igényel a „társadalmi tevékenység” kifejezés. A nemzetközi és hazai szakmában az iskolai közösségi szolgálat, angolul a community service használatos, ami nagyszerűen leírja a fogalom tartalmát.
Ennek tartalma lehet minden olyan tevékenység, amit a diák vagy a diákok csoportja a közösség jobbítása vagy gyarapítása érdekében tesz, tehát lehet
- az iskola körüli tevékenységek végzése, mint például területrendezés, parkosítás, szelektív szemétgyűjtés stb.;
- a helyi közösségért végzett tevékenység, mint például az óvoda játékainak felújítása, idősek otthonában, gyermekotthonban, fogyatékosok számára nyújtott segítség, foglalkozás stb., vagy
- valamilyen szociális probléma megoldására irányuló tevékenység: hajléktalanok, menekültek stb. támogatása, velük való együttműködés.
Pontosítást igényel az elvárt órák száma is. A világ több országában 40 órát várnak el a diákoktól. Nem látjuk indokoltnak a 60 órás követelményt. Javasoljuk megjelölni azt is, hogy mennyi idő alatt, mely évfolyamokon kell teljesíteni a közösségi szolgálatot.

2. A módszer
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg sem a tanárképzésben, sem a tanár-továbbképzési palettán ilyen tevékenységekre való felkészítés nem folyik. Ezért javasoljuk, hogy a törvény életbe lépése előtt kezdődjön meg az egyeztetés a megfelelő szakmai csoportokkal ilyen jellegű felkészítések, képzések beindításáról, nem beszélve az esetleges fogadószervezetek felkészítéséről.
Ennek hiányában sok csalódás érheti a pedagógusokat, a részt vevő diákokat és a célcsoportokat is, ami nagy mértékben aláásná a kezdeményezés sikerét.
Fontos azt is figyelembe venni, hogy a részt vevő diákok felkészítése, valamint a tevékenység megfelelő feldolgozása a siker egyik kulcsa, ezért a törvénynek valamilyen módon ezt el kell ismernie, az iskolák számára megfelelő forrásokat kell biztosítani akár központilag, akár pályázati úton. A pedagógusok a jelenlegi és a várható terhelés mellett ezt a feladatot csak akkor tudják felkészülten és szakszerűen ellátni, ha megfelelő körülmények között és feltételekkel végezhetik ezt a munkát.
Továbbá szükségesnek tartjuk a pedagógusok megfelelő szakmai mentorálását, ami segít a tapasztalatok folyamatos feldolgozásában, a módszertani megújulásban.

3. Jó gyakorlatok
Elmondhatjuk, hogy Magyarországon már hosszú évek óta működnek iskolai közösségi szolgálati programok számos civil és szakmai szervezet bevonásával. Ezek a programok a legváltozatosabb neveket viselik és módszertanilag is nagyon különbözőek.
Fontos volna ezeket a jó gyakorlatokat összegyűjteni, és minél hamarabb széles körben elérhetővé tenni. Tudomásunk szerint jelenleg egy ilyen forrás érhető el: http://iksz.i-dia.org/p/iskolai-modellek_09.html

4. A kötelező jelleg
Bár a világ számos országában 40 óra közösségi szolgálat kötelező a középiskolában, a gyakorlat inkább mégis az, hogy nem a kötelező jelleget hangsúlyozzák, hanem a lehetőséget. Ezért sok országban, mint például az USA-ban pluszpontot ér az érettségi/felvételi pontszámításban. Tekintetbe véve a magyar sajátosságokat, javasolnánk ez utóbbi megfontolását, hiszen amennyiben hirtelen 1200 középiskolában kell majd emberi erőforrást és szakértelmet biztosítani, legalább 2400 pedagógust kiképezni és megfelelő módon felkészíteni, nem utolsósorban pedig felkészíteni a fogadószervezeteket, kapcsolatot építeni velük, mindez elviselhetetlen terhet tesz majd az amúgy is túlterhelt rendszerre.
Megfontolandó, hogy a cél nem az lenne-e, hogy legyen lehetőség fokozatosan bevezetni ezt az új tevékenységformát, időt adni az iskoláknak a felkészülésre és a lényeg megértésére. Jól látható, hogy ahol az iskola maga vezette be, ott jól működik a közösségi szolgálat, motiváltak a tanárok és a diákok egyaránt.
Javaslatunk tehát az, hogy a bevezetés legyen fokozatos, vagyis első körben az iskolai közösségi szolgálati tevékenység legyen elszámolható az érettségi pluszpontok között (a jelenlegi arányokat figyelembe véve a 80 megszerezhető pont 10%-a, vagyis 8 pont), és amikor már kritikus tömegű (az adott évben érettségizők legalább 25%-a) diák tud felmutatni valós közösségi szolgálati tevékenységet takaró igazolást, és amikor már az erre való felkészítés része lett a tanárképzésnek, elérhetőek ilyen jellegű továbbképzések, rendelkezésre állnak források a pedagógusok munkájának elismerésére, a szakmai támogatás, mentorálás finanszírozásra, akkor nyugodt szívvel lehet gondolkodni az általános bevezethetőségen.
Félelmünk az, hogy a jelenleg igen leterhelt rendszer egy ilyen mértékű újabb terhet nehezen tudna kezelni, és nagyobb lenne az ellenállás, mint az elfogadás. Márpedig a cél vélhetően az, hogy a pedagógusok és a fenntartók megértsék: a jövő polgárait az aktív bevonódásra és a társadalmi részvételre éppen úgy fel kell készíteni, mint az olvasásra, szövegértésre és a számolásra, az alapismeretekre és készségekre.

5. Egyéb
Számos további részlet végiggondolása és kidolgozása szükséges, mint például:
- a közösségi szolgálat igazolása;
- az iskola szerepe a helyszínek felkutatásában és a kapcsolatfelvételben;
- a pedagógusok szerepe;
- a pedagógusok felkészítése;
- a fogadó szervezetek felkutatása és felkészítése;
- a diákok biztonsága;
- a fenntartók, a szülők és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása.

 

Galambos Rita
stratégiai és fejlesztési igazgató

Hámori Zoltán
ügyvezető igazgató

 

 

 
(c) Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Kft., 2003-2010. Minden jog fenntartva.